Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

A család

A CSALÁD poézisig. Az osztályok fokozatát a tárgyak határozták meg. Akik elvégezték a grammatikát, átléptek a syntaxisba, onnan az etymologia, majd a poezis curzusába. Brossai Kolozsvárt syntaxista lett. Már december 14-én az általános osztályozáson a poezis osztályba lépett,13 a nyári vizsgán fölvétetett a pliilosofiai cursusra. A kolozsvári fögymnáziumban a XVIII-ik száz vége felé a tanulók száma háromszáz körül hullámzott. Az iskola jóhirnévnek örvendett, sőt egykorú kolozsvári tudósítás sze­rint ez a gymnázium egyike az egész ország legkitűnőbb tan­intézeteinek. Nagyon sok ügyes embert neveltek benne.14 Három főgymnáziuma volt a régi Kolozsvárnak. Unitá­rius, róm. katholikus és református. Az unitáriushoz nem­csak vére, hanem élete is hozzá forrott minden unitáriusnak. Ez volt a legrégibb, s a XVI-ik százban több évig, az egye­düli kollégium, de a XYíll-ik száz másadik tizede végén legelői kellett kezdenie az életét, újra kellett alapítani az inté­zetet. Tanár, tanuló, pap és püspök kikerültek az utcára, vagy elmenekültek idegenbe, mert az egyház az óvári kollé­giumát egyezség alapján 1693-ban átadta volt a r. kath. egy­háznak s a főtériből, melyet saját pénzén szerzett és épített, 1718-ban katonai karhatalommal kiverték. Olyan romboló volt ez az erőszak, hogy csak tizenkét tanulót lehetett összeszedni, hogy a tanulást újból megkezdjék. A helyén maradt tanár egyedül fogott munkához. Minthogy alapozáshoz nem volt sem idő, sem erő, könnyen mozgatható ideiglenes sátort állí­tott föl. Nyolcvan esztendeig tartó, inaszakadtáig feszített munkával, az unitáriusok eljutottak oda, ahol iskolájukat az idegen tudósító találta. A katholikus és református intézetek vagyonnal és sok pátronussal dicsekedtek, de a tanűgy szolgálatában az uni­tárius versenyt tartott velük. Akkor ez intézetek nagyon rit­kán érintkeztek egymással. Mindenik féltette egyéniségét, sa­játos jellegét. A rendiség itt is uralkodott. A szegényebbek egyenruhát viseltek, a módosabbak magyar nemzeti öltöze-13 Matricula classis Maioris fase. II. p. 30. 11 Thorwechter András kolozsvári ev. lelkész közlése 1796-ból. Siebenbürgische Quartalschrift. A Kér. Magvetőben 1892-ben 75 sk. 1. közli Gyalui Farkas. — 16 —

Next

/
Thumbnails
Contents