Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
..uok senKlt, akinek ártott volna Valaha a memorizálás. Célját csak úgy éri el, ha a szükséges anyagot úgy válogatja ki, úgy készíti elő, hogy a tanuló korához és szellemi tehetségéhez, befogadó képességéhez legyen mérve, hogy élvezhető és megemészthető legyen. Ezért állítja föl módszere alaptételéül ezt a hármas parancsot: keveset, jól és lassan. Érti pedig alatta azt, hogy egyszerre csak egyet kell tanítni, vagyis a föladott lecke legyen egységes, haladjunk vele fokozatosan. A lépcső fokokat a tanuló elméjében keressük, vagyis amit érettségi foka nem bír meg, azzal ne terheljük. Ennél a pontnál hatásosan figyeltet Brassai, hogy csak igazságot tanítsunk, mert a tanulót nem szabad félre vezetni, hamis mesgyére terelni. Mindent a maga neme és módja szerint tanítsunk s a figyelmet jól meg választott, az újság ingerével ható példákkal élénkítsük. A keveset és jól megértetés Brassai szerint azt fejezi ki, hogy az eszmét a tanulóval kell fölébresztetni, s midőn öntudatosan látja, akkor vele szerkesztessük meg a fogalmat. Ennek az eljárásnak az lesz az eredménye, hogy minden lépéséről tiszta és öntudatos képzete lesz, ha még tovább haladunk s az eszméket fokozatosan rendezzük, de soha semmit sem előlegezünk, hanem inkább mindent többször, következetesen ismételünk, óvatosan csoportosítunk. „A türelmetlenség sehol sem károsabb, mint a tanítás ügyében. Az eszméknek érni kell s erre idő, némelyiknek jókora idő szükséges.“ Az ismétlésnél is nagy óvatosságra int, s főképen arra, hogy önálló szerkesztéssel erősítsük az egység-eszmét és nehogy veszélyeztessük a tanítás folytonosságát, mert a régiek gépies ismétlése, idővesztegetés és undorgerjesztő.. Az eszmék kifejtése következetes és geneticus rendben történjék. Ha így a klassicusokkal és a mathezissel a tanulók erejét megnöveljük, a históriai tárgyakkal kellemesen foglalkoztathatjuk, vonzó előadással. Ám a pedantériától s még inkább a felületességtől, fölöttébb kell őrizkedni. A tanulók járjanak a maguk erején, szokjanak maguktól tanulni, mert így hama— 122 —