Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
A magyar nemzet a negyvenes években minden téren olyan lázas munkába fog, mintha a régi mulasztásokat rövid idő alatt mind pótolni akarná. Az irodalom mindent átható erejére támaszkodott, mitnha tudta volna, hogy a hamu alatt éledező parázzsal magasba csapó lángot lehet gyújtani, ha ellátják tápláló levegővel. A levegő már-már készen is volt, csak a szél áramának kellett megindulni. Erdély Athénjének jutott a dicsőség, hogy a közoktatás első céltudatos és értékes irodalmát, a tankönyv irodalmat: A Kék-könyvtárt megteremtette. A „Kék-könytár“ kiadványai 60 esztenteig látták el a népiskolát és a gimnáziumot elsőrendű tankönyvekkel. Brassai volt a legnagyobb termelő. Ő megkezdette a könyvek kiadását, még mielőtt a nevelői kör 1846-ban megalakult a „Kékkönyvtár“ vállalatot megindította. Comenius intelmét: „Magyar nemzetem igyekezzél rajta, hogy legyenek magyarnyelvű iskolai könyveid, gazdagítsd hazádat, jó és bölcs s ne csak latin, hanem saját nyelveden írt könyvekkel is,“ senki sem vette jobban szivére. -Azt a nemzetközi, vagyis, egyetemes míveltségre törekvést, melynek Kazinczy volt a főapostola, Brassai a maga javára értékesítette, de az iskolában a nemzeti nevelés alapján igyekezett megszilárdítani. Ebben a tekintetben Vörösmartynak volt a követője. Az egyéni erő fölébresztése és kifejtése mellett a nemzetit kellett megszilárdítani, hogy az fjúnak legyen határozott célja nemzetének erősítése, naggyá növelése. Ezeket az irány-gondolatokat nem szabad figyelmen kívül hagynunk, bármely kérdéssel is foglalkozunk a Brassai nevével kapcsolatban. Óriási kiterjedésű erejéből az irodalomnak igénytelenebb és nagyon sovány mezejére egész özön jutott. Tankönyv író lett, holott ez a munka nem felelt meg az ő lelke alaptermészetének, mert a tankönyv alkalmas arra, hogy a tanítót hanyagságra, a tanulót öntudatlan magolásra segítse. Legtöbb tankönyv olyan betűből van összeállítva, amely öl. Brassai ennek a veszélynek nem akarta kitenni az if jú___ 11Q___
