Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
A család
A CSALÁD nulók tanítása) a torockói módosabb családoktól ellátást kaptak. Az életrevaló, eszes és szorgalmas székely ifjak megnyerték a torockóiak rokonszenvét és szeretetét. A székelyifjú mindig hálával tekintett vissza másadik otthonára és az ott kötött barátság többeket vissza vonzott a vashegyek közzé, hol azután családot alapítottak. Az ős torockói lakos a székellyel szerencsés vegyüléket alkot. A munka erénye, a természeti adományok kiválósága, szép arcú, csinos termetű nőket, a közepesnél magasabb, jó felfogású, sőt rendesen éleseszű, könnyű és gyorsmozgású, kitartó férfiakat teremt a SzékelykA alatt, ahol különben isjól érezhették magukat az erdős hegyek és szűk völgyek szülöttei. A torockói férfiak a bányászattal foglalkoztak, a háziipar egyrészét (szövést, hímzést) a nők végezték. A fa és agyagipar termékeit idegenektől szerezték, vagy letelepült mesteremberekkel készíttették. II. A XVIII-ik száz elején telepedett Torockóra Wellmess János brassói asztalos legény. A munkára kész ifjú hamarosan átlátta, hogy itt, ahol bőviben forog a pénz, nagy a hajlandóság a csínra, sőt a fényűzésre is, jó sorsa lesz a mesterembernek. Az ifjú iparost származása helyéről Brassói asztalosnak nevezték. Sem a polgári, sem az egyházi község irataiban nem szerepeltették -eredeti családi nevét. Az anyakönyvet Mária Terézia rendeletére kezdették vezetni 1754-ben. Az új lakó neve csak a halotti anyakönyvben fordúl elő: Brassói W. János.5 Egyik mellett sem szól elfogadható bizonyíték. Maga dr. Brassai Wellmessnek tudta s ez áll legközelebb a valósághoz, mert a brassói evangélikus anyaegyház (belvárosi) születési anyakönyve szerint Casper Wellmess-nek 1701 ja- 5 5 A család eredeti nevét a dr. Brassai életével foglalkozók nagyon eltérőleg írják, hol Wermeschernek, hol Wervetz-nek. Kozma Ferenc Webesnek Írja. (Brassai mint aestetikus, 4. lap.) — 12 -
