Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TAN AK ezek föl vannak mentve, s minthogy egyik évben (1840) öszszesen csak 8 togatus novitius volt, ezek elértek annyi kedvezményt, hogy a professorok elébe nem ők vitték, hanem „az oskola cassájából vétetett gyertya.“ Minthogy a felsőbb osztályok theologiáját télen 6—7-ig, nyáron 5—6-ig tartották, sok gyertyát elégettek.32 A deákok csekély jövedelme amúgy is veszedelemben forgott, mert mindennemű szabálytalanságért, vagy pénz, vagy elzárás büntetéssel sújtották őket. A büntetést elsőfokon az ellenőr vagy a főnök, második fokon az iskolai esküdtszék és utolsó fokon az Igazgatóság szabta ki. Az egyházi főhatósághoz (E. K. Tanács) testületileg vagy tömegesen folyamodni, vagy az ítélet ellen fölfolyamodni, nem volt megengedve. Mindezeket sérelmesnek találták. Orvoslást kértek. A tanügy terén is hangoztatták kívánságaikat. A hosszúra nyúló 9 éves tanfolyam helyett 8 évest kértek, ami azt jelentette, hogy a 4 évre terjedő bölcsészeti s egyben theologiai kurzus 4 helyett 3 éves legyen. Kívánták, hogy a theologusoknak a hazai törvényeket is tanítsák. A tanügyi reformok rendre mind meg valósultak. Először a gimnázium újra szervezése. Később, 1847-ben, külön választották a papságra készülőket, szervezték a „Papnevelő intézetet.“ 1848-ban fölállították a jogi tanszéket. A nagy nemzeti föllendülés és a nemes verseny hatása alatt Rédiger Károly lelkes hazafi és buzgó egyháztag, alapítványt tett a jogi tanszékre.33 34 Az ifjúság kívánságai között szerepelt a zenének és éneknek rendszeres tanítása. Sem kielégítő, sem helyes nem volt, hogy a tanulók maguk fogadjanak tanítót, ha valamely művészi, vagy esztétikai tárgyat tanulni akartak. Brassai segítségével az összhangzatos ének, részben a zene tanulása is fokról-fokra haladott. A középiskolai oktatásban sem az éneket és zenét, sem a rajzot nem tartották lényeges kiegészítő tantárgynak a legújabb időkig.84 32 Igazgatóság jegyzőkönyve 1840 28. p. 33 Az új tanszék a nemzeti harc alatt megszűnt. 34 Az unitárius főgymnásiumban az első rendes rajztanárt 1881-ben az első rendes zene és énektanítót 1912-ben alkalmazták. Az ifjúság gondolkozását előnyösen jellemzi az az eljárásuk, hogy 1840-ben az alapítványból kapott 12 forint segélyt oda adták-101
