Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza (Budapest, 1901)
II. Kormánybiztossága 1848 - 1849-ben
18 erők, s főleg fogyatékán volt a lőszerkészlet. Háromszék annyira körül volt zárva, hogy a haza más részéből hirt alig hallottak. Az osztrák hadsereg nagyszerű győzelmeit s a magyar kormány teljes bukását hirdető hazug hírlapok csempésztettek be. Nem csoda, ha a Gedeon békeajánlatát végre is elfogadták, és mint hadviselő felek, formális békét kötöttek, melynek pontjai 1848 deczembe 28-án állíttattak meg és 1849. január 2-án írattak alá. Ámde még az alkudozások alatt fontos hírekkel tértek vissza Moldovából Kőváry László és Dósa Dániel, melyeket Kézdi - Vásárhelyről gyors futárok tudattak Berdével és más illetékesekkel. Ez örvendetes események következtében csak néhány rossz honvédlovat és pár száz kovás fegyvert szolgáltattak ki a békepontok szerint az osztrák biztosoknak s a hűségesküt is igen kevesen tették le a háromszékiek közül. E hírek valódiságát, a dolgok mibenléte kifürkészése végett Kolozsvárra járt Matskásy Antal is megerősítette, sőt magával hozta Bem Kolozsvárról kibocsátott kiáltványát. A lelkesedés újból tombolva tört ki a mindent áldozni kész székelyekben s ezerével gyűjtötte Kézdi- Vásárhelyre, hogy a győzelmesen előre nyomuló Bemnek támogatására siessen. Berde úgy az önvédelmi harcz, mint az alkudozások intézésében bőven kivette a maga részét.1 0 a szó szoros értelmében nem volt forradalmi ember. »Meghódolni« ő sem akart, de »meghalni« sem. Mérséklő 1 Berde azon ritka szerencsében részesült, hogy saját magát még életében láthatta a színpadon. Kolozsvárt ugyanis kétszer játszották el 1891 junius 7-én és 8-án Derék Antal »Gábor Áron a székely ágyuhős, látványos történeti színmű Háromszék 1849-iki önvédelmi harcza idejéből« ez. darabot, Berde mindkétszer jelen volt s könyezve nézte végig. Magam is elmentem, hogy lássam, minő érzelmekkel nézi magát szerepelni. A Szentgyörgyí I. alakításával meg volt elégedve, csak azt vette zokon, hogy kifeslett attilájából kilógott egy darab vatta.
