Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza (Budapest, 1901)
II. Kormánybiztossága 1848 - 1849-ben
13 tagadta meg. Csak ritkán, többnyire véletlenül s önkénytelenül ejtett el egyes nyilatkozatokat.1 Szülőföldje az erdélyi országgyűlésre, mely 1848 május 29-re Kolozsvárra lett összehiva, azon évi április 11. és 12-én S.-Szt.-Györgyön egyhangúlag követnek választotta. Mint ilyen résztvett tehát azon emlékezetes gyűlésen, melyen Erdélynek Magyarországgal való isméti egyesülése, vagyis az Unió, melynek ő is lelkes hive volt, május 30-án kimondatott. Ugyanaz nap azon 24 tagú bizottság egyik tagjának választatott, mely hivatva volt a ministeriumnak felvilágosításokat és javaslatokat adni az erdélyiek viszonyait és kivánatait illetőleg. Kéziratban megvan egy igen terjedelmes munkája »Törvényjavaslat Erdély és Magyarország egyesüléséről« ez. alatt. Miután az országgyűlés jul. 18-án bezáratott, követeink, mint már képviselők, a jul. 5-én megnyitott országgyűlésre Pestre siettek s azon julius 10-én megjelentek. E közben a szerbek Magyarországon, az oláhok Erdélyben nyílt lázadásban törtek ki. Erdélyben a szászokkal kezet fogott s az osztrák hadvezérség által hathatósan támogatott és bujtogatott oláhok megkezdették a magyarság kiirtását. Sőt a visszavonás szele a Székelyföldön is végig süvöltött. Nem hiányzott a nyílt és titkos csábítás, hogy a székelyek a nemzeti ügy pártolásától elvonassanak s a reaktio sötét szolgálatának megnyeressenek. Pedig a székelyek nélkül Erdély biztosan elveszett. E csapás elhárítására 1848 szeptember 19-én a képviselőház a székely katonaság által egy század óta viselt és gyűlölt határőrrendszert megszüntette. E határozat azonnal teljesedésbe vétele végett a székely képviselők ugyanaznapi előterjesztésökben kormánybiztosoknak a helyszínére kiküldését hozták a ministeriumnak javaslatba, mely azt el is fogadta és 23-án kilencz kormánybiztost nevezett ki az erdélyi részekbe s főleg a Székelyföldre. Ezek voltak Zeyk József, Zeyk Károly, Kemény 1 Petőfi Sándor sem lehetett szerencsésebb, a ki Szalontán 1849. márt. 24-ről Berdéhez irt levele utóiratában »nagyszerűen számol a háromszék történetére vonatkozó — Berde által — megígért adatokra«. L. Okmánytár 5. sz. a.
