Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza (Budapest, 1901)

Függelék

112

hanem a mint ők panaszolják és én érzem s vele együtt érzi az, ki a megsértett igazságért bárhol sértetnék, solidaritást érez, s érezni fogja, hiszem, a t. ház is, újabb sérelem üttetett rajtok a ház elé fektetett országos költségvetés által, mely most éppen a pénzügyi bizottságnál tárgyalás alatt fekszik; mert abból kitöröltettek, s ezzel az mondatott ki, hogy vagy nem léteznek, vagy más vallásfelekezetek előjogokkal bírnak felettök. E törvénytelen és igazságtalan tényben fekszik azon kiáltó sérelem, mely jelen panaszunk tárgyát képezi.

E költségvetés YI-dik füzete nyomtatott bizonyítványt szolgáltat az unitárius egykázközönség panaszának megdönthetetlenségéről. Ennek 8-dik lapján indítványba hozatott ugyanis: a római és görög kath. egyház részére 80,000 frt, az ágostai egyház részére 16,000 frt, a helvét egyház részére 25,000 frt, a görög keleti egyház részére 50,000 frt, az unitáriusok részére 3000 frt, és ez is később ki töröltetett. Tehát az unitáriusoknak semmi.

Az említett VI. füzet 10. lapján részletesen előadatik a balázsfalvi egyház görög kath. püspöksége kanonokjainak fizetés, lakbér, irodai átalány és a papnövendékeknek csak 10,160 frt, a szamosujvári görög kath. püspöknek asztalpénz 10,500 frt, e fölött lakbér, irodai átalány, kanonokjainak fizetés, ezeknek lakbér, papnövendékek, sőt papjai segélyezésére egyedül 30,000 forint tétetik előirányzatba. Sőt itt a költségvetés meg sem állapodik, hanem a Szent Borbálához és Szent Ágostonhoz czimzett bécsi közp. papnöveldében is 6 román ifjú számára 5000 frtot indítványoz.

A 14. lapon két iskolai tanácsosnak, kiknek eljárása semmi gyakorlati hasznot nem mutat, 4000 frt.

A nagy-szebeni állami gymnasiumnak 17,036 frt, a naszódi és balázsfalvi gymnasiumnak 800 frt, a balázsfalvi görög katholikus pedagógiának 3000 forintot tesz javaslatba, sőt még a podoliai barátoknak is segélyt nyújt.

A lutheránus püspöknek is 16,000 frtot, és megemlékszik elvégre a római kath. gymnasiumokról, melyek államiaknak neveztetnek ugyan, de fekvőségeiknél fogva inkább felekezeti, sőt inkább nemzetiségi intézetek, és