Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)
a „Háló“ cimü munkája. Maga a könyv az inkvizícióról beszél, melynek előszava adja hitbeli meggyőződését. Az előszó kiemeli az emberi nemes gondolkodást és kigunyolja benne a régi katholikus egyház elavult dogmáit és egyes eljárását bizonyos hitbeli dolgokkal szemben. Jellemző volt az erdélyi magyarság és székelység akkori szabadelvű gondolkodására, hogy a szász és oláh vidékek kivételével a magyarság túlnyomó többségben az unitarizmus leié hajlott és azt államvallásnak el is fogadta. Hive lett az erdélyi fejedelem, János Zsigmond is és az utódjának kiszemelt unitárius fejedelem-jelölt kornyáti Békés Gáspár is. Hiszen ez érthető is, mert az unitárius hitvallás a tiszta ész, a szeretet és türelem, a jótékonykodás és megbocsátás vallása. És azért is, mert a reformáció-küzdelmekben az unitárius vallás tudta a maga érdekeit legjobban összeegyeztetni a kereszténység és az emberiség követelményeivel. Ez a kor azonban — sajnos — az unitárizmusra nem volt még teljesen megérve. Fellobbant az eszme, mint valami fényes csillag a sötét égboltozaton, de fényét elnyomták vészes fellegek. Az erdélyi magyar unitarizmus fénylő csillaga lehanyatlott! Alig hogy Heltai „Háló“ cimü könyve a sajtó alól kikerült, már II. János, az unitárius hitü, utolsó választott magyar király halott volt. Nemes lelkét 1571. évi március hó 14-én adta 22
