Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

nyomdájába menekül s kiadja az „Ágenda, azaz keresztyéni cselekedetek, melyeket követnek közönségesen a keresztyén ministerek és lelkipásztorok“ címmel. Érdekes kinyilatkoztatása az akkori keresztény világ veszedelmeiről való értekezései.

Heltai a lutheránusokkal szemben, az alakulófélben levő kálvinista vallás megerősítése érdekében ez év novemberében megtartott székelyvásárhelyi zsinat határozatait is kiadta: „Az Urnák vacsorájáról való közönséges keresztyéni vallás“ cim alatt.

A Székelyvásárhelyen tartott zsinati határozat nem hozta meg a békét a lutheránusok és kálvinisták között most sem az úri szent vacsora ügyében. Ezért a lutheránus vallást követő szászok ebben a kérdésben Medgyesen egy újabb zsinatot tartottak, ahova 1560. január 10-ére Dávid Ferencet és Heltait, Hehler Mátyás szász lutheránus szuperintendens meghívta. Ezen a zsinaton a lutheránusok előterjesztették az úrvacsoráról való hitvallásukat, melyet Dávid és Heltai kilenc pontba foglalva igyekeztek azokat megcáfolni. Ugyanekkor pedig bemutatták a Kolozsváron szerkesztett 15 pontból álló kálvinista hitvallást is. A vitatkozó felek eredményt elérni nem tudtak s ezért mindketten János Zsigmond erdélyi fejedelemhez felebbeztek.

Heltai, hogy ügyük kedvező elbírálásában befolyásolja a nagy fejedelmet, kinyomatta a

16