Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

ben. (1552.) Ezek közül a nevezetesebb : „Evangéliumok és Epistólák“ címmel, mig a másik „A Bibliának negyedik része, azaz a Próféták írásai“ voltak. Ha vizsgáljuk a biblia kiadás sorrendjét első, ami a szemünkbe ötlik, hogy két apokrifus könyvet tettek a szent iratok közé; másodszor, hogy mellőzték a Krónikák két könyvét, Ezsdrás, Nehemiás, Eszter és Jób könyveit. Miért ?! Könnyű erre a választ megkapnunk. Heltai a Bibliát bibliakritikai szempontjából nézte, amely emberek által írott könyv, amely élni és életbölcsességre tanít. Heltai szerint a Krónikák, amely a papi felfogás szerint is megbízhatatlanul adja elő a zsidók történetét : Ezsdrás, Nehemiás és Eszter pedig, akik folytatólagosan jegyezték föl a zsidó nép történetét, a magyar keresztényeknek semmiféle lelki épülést nem nyújtanak. Heltai úgy gondolta, hogyha éppen történet kell a magyar keresztényeknek, van a magyar nemzetnek olyan fájdalmasan szép története, hogy az kiállja a versenyt bármely nemzetével is. Hogy ezt igy akarta és igy érezte Heltai, a Bonfinius Krónikája latinnyelvü, később pedig a magyar nyelvű kinyomatása bizonyítja.

Kihagyta a Jób könyvét is, mert szerinte ez az idő nem kedvezett Jób sanyaruságainak olvasására, mert nem fájdalom, hanem siker, sem megvettetés, hanem rögtönvaló szeretet kellett az első magyar protestánsoknak.

Megemlitjük Heltainak egy igazán érdekes

13