Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

egy papírgyár felállításán is fáradozott, de ezen irányba kifejtett munkái sikertelenek maradtak.

A nyomda fontosságát Heltai felismerte, jól tudta, hogy ez hozzátartozik a reformáció sikeres keresztülviteléhez. Mert kezdetben a szó és betű volt a reformáció egyetlen biztos fegyvere. Az ország három részre oszlásának e szomorú korszakában, amidőn a töröktől és némettől megszállott területeken nyomor és szenvedés volt osztályrésze a magyarságnak, ahol csak nagy küzdelmek árán tudta magát fenntartani a magyar nemzet. Ekkor Heltaiék nem a maguk jólétükért harcoltak, hanem a magyar faj fönnmaradásáért küzdöttek, minden lehetőt megtéve ennek az érdekében. Ez a nyomda is a reformáción keresztül ennek a nemzeti ellenállásnak és a fejlődésnek induló magyar kultúrának veti meg az alapjait.

Heltai úgy a papi hivatásának, mint Írói munkásságának igazi lelkesedéssel tett eleget. A bibliafordítás kora (1550—1565), mondhatni, egyébként is mozgalmas volt, úgy a kolozsvári evangélikus eklézsiára, mint őreá nézve is. Martinuzzit 1551. esztendő vége felé meggyilkolták, s ezzel Kolozsvár megszabadult attól a nagy nyomástól, amit a katholikus kormányzó rá gyakorolt. A nyomás alól felszabadult kedélyek a katholikus papságot és szerzeteseket a városból kiűzték és ezzel a ténnyel a lutheránusok az egész várost hatalmukba keritették. Ahogy ez az eset megtörtént, a lutheránizmus

9