Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)

„A hit Isten ajándéka“. Idézetek Dávid Ferenc munkáiból

ítél, amiért nem akarunk hinni többé a lényegben, személyben, természetben, megtestesülésben. .. de ha mindezek szükségesek az üdvösséghez, bizony soha egy szegény paraszt keresztény sem üdvözülhet, mert ő ezeket soha meg nem tanulhatja életében.

Hálát adunk Istennek, aki minket lassanként kivezet a babiloni fogságból, s az ő igazságának fényével naponként tovább és tovább vezérel minket.

Akiket Isten lelke megvilágosított, nem szabad hallgatniok, sem az igazságot el nem rejthetik. Akkora a lélek ereje, hogy az emberi ész minden hamis leleményét megvetvén, csak azon célra törekszik, hogy Isten dicsősége terjedjen, az egyház épüljön.

Mivel Isten kijelentéséből a vaskos tévedéseket mi felismertük, hogyan hallgathattunk volna jó lelkiismeret szerint? Az Ür Isten, a mi Teremtőnk iránt, s az ő drága fia iránt igazságtalanok és gyalázkodók lettünk volna, ha a felismert igazságot hallgatással el akartuk volna temetni.

Sehol sem tanuljuk Isten igéjéből, hogy az Isten igéjét és a vallást tüzzel-vassal kell terjeszteni.

És mit mondhatnánk képtelenebbet, sőt lehetetlenebbet, mint azt, hogy külső erőszakkal akarjuk 70