Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)

Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából

1711. Augusztus 22-én Tasiczki Ákos lengyel unitárius jótevő adományt tett a bethleni és kolozsvári lengyel egyházközségek felsegélyezésére. 1716. Március 30-án a Habsburg hatalom katonai erő­vel elfoglaltatta a kolozsvári egyházközség vala­mennyi templomát, a hozzá tartozó javakkal együtt. Hasonló templomfoglalások történtek má­sutt is. A templomaitól megfosztott kolozsvári unitá­riusok közel 80 éven át csak magánházaknál és imaházakban tarthattak istentiszteletet. 1718. Április 2. A kolozsvári főiskola új épületének elvesztése. A főiskola az egyházközségnek egyik Magyar utcai házába költözött át. Április 8. A világi hivek bekapcsolódásának kezdete az egyházmentés és kormányzat mun­kájába. A Kolozsváron tartózkodó világi hívek tanács­kozást tartottak és az ellenreformáció támadá­sával szemben a következő védelmi intézkedé­seket hozták: 1. Felhívást bocsátottak ki, melyben a főiskola fenntartása érdekében adakozásra szólították fel az egyházközségeket és a híveket. 2. A püspök mellé főgondnoki, az esperesek mellé pedig felügyelőgoridnoki tisztséget szer­veztek. Biró Sámuel és Simon Mihály személyé­ben megválasztották az egyház első főgondno­­kait. Főgondnokhelyettesnek választották: Sándor Gergely, Daniel Ferenc, Gidófalvi Gábor, Bon­­gardus János és Teleki Ferenc egyháztagokat. Ki­jelöltek 13 felügyelőgondnokot is. 30

Next

/
Thumbnails
Contents