Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)
Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
1661. Ebben az évben halt meg Árkosi Tegző Benedek, a kolozsvári főiskola tudós tanára, a 17. század kiváló unitárius teológusa. A dési egyezségben foglalt szigorú könyv-cenzúra miatt munkáit nem lehetett kiadni. Az egyház kötelezte a lelkészjelölteket és tanítókat, hogy Árkosinak imádságait és elmélkedéseit tartalmazó munkáját másolják le és tanulják meg. 1663. Október 21-i ádámosi zsinat Koncz Boldizsár kolozsvári lelkészt választotta püspökké, aki a szellemi elnyomás és a háborús pusztítások következtében súlyosan megpróbált egyházban új életet törekedett teremteni. Az egyházépítés és hitvédelem érdekében kátét írt, amelyet azonban csak 1698-ban lehetett kinyomtatni. A káté öt kiadást ért el, az utolsó 1854-ből való. 1669. A Kissároson tartott első, képviseleti alapon szervezett zsinat éve. Az új egyházszervezeti reform Koncz Boldizsár azon rendeletéből eredt, hogy ezentúl a zsinaton az egyházköröknek csak meghatározott számú képviselője köteles részt venni. 1691. A Lipót-féle hitlevél kihirdetése. A Lipót-féle hitlevél alapján indult meg az ellenreformációnak és a Habsburg uralkodóknak az a közös és tervszerű támadása, amelynek távoli célja a reformáció eredményeinek felszámolása, közvetlen célja pedig az Unitárius Egyház megsemmisítése volt. Ez az egyenlőtlen küzdelem több mint másfélszáz évig tartott és egyházunkra súlyos megpróbáltatásokat hozott. 1692. Február 26-i rendeletével Bánffy György kormányzó visszaadta egyházunknak a háromszéki 28
