Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)

Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából

a szomszédos Péterfalván volt lelkész, ezt követően Kolozsvárra került iskolaigazgatóként.

1555. Október 9-én, választás folytán, elfoglalta szülővárosának főlelkészi állását. Ettől kezdve az erdélyi reformáció kibontakozásában és irányításában vezető szerepet töltött be.

1565. Az

unitárius reformáció kezdete.

Ebben az évben, Kolozsváron megindult a vitatkozás a régi „pápás tudomány” (a reformáció ortodox iránya) és az „új evangélium” (a reformáció szabadelvű iránya) pártja között.

1566. Ez

év elején kezdte Dávid Ferenc nyilvánosan hirdetni az unitárius reformációt.

Január 20-án mondotta a kolozsvári nagytemplom szószékén az első unitárius szellemű prédikációt. Ezzel megkezdődött az élőszóval és irodalmilag folytatott hitviták sora. „Hallottál volna akkor az egész Erdélyben mindenfelé, falun és városon, a köznépnél is nagy disputatiót, étel, ital közben, estve, reggel, éjjel és nappal, közbeszédben és prédikáló székről, sőt káromlásokat és mód nélkül való kárpálodásokat a két religión levők között“1

.

1 Erdélyi történelmi adatok, 1. k. 29.

Március 15-én, Tordán tartották az első hitvitázó zsinatot a lutheránus-kálvini és a Dávid Ferenc által képviselt szabadelvű reformációi irány között. A zsinat kimondotta, hogy a keresztény hitnek egyedüli alapja az „apostoli hitvallás”, mely Isten igéjével megegyezik és a keresztény ember üdvösségére szükséges ismereteket magába fog18