Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Erdő János - dr. Szabó Árpád: Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
ÚTJELZŐ ÉVSZ foév NITÁR1US EGYHÁZ MÚLTJÁBÓL zi beszédei, beszámolói jelentek meg. Munkáit öt önálló kötetben jelentette meg. Korának kiemelkedő szónoka, de jólismert költő is, verseit, amelyek nyomtatásban is megjelentek, őmaga adta elő. 1943-ban a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. február 7-10. Az Egyházi Képviselő Tanács értekezletet tartott az egyházkörök és intézmények képviselőivel az egyház helyzetéről és teendőiről a megváltozott politikai helyzetben. Figyelembe véve a berendezkedő kommunista rendszert, az értekezlet megalkotta az evangéliumi alapon álló egyház Isten- és emberszolgálatának munkaprogramját. március 6. A választásokat megnyerő Ekés Front Petru Groza vezetésével megalakította a munkás-paraszt kormányt, amelynek első intézkedése a földreform bevezetése volt. Ennek következményeként az állam tulajdonába vette az egyetemes egyház és az egyházközségek földbirtokait, ami súlyosan érintette az egyház gazdasági alapjait és biztonságát. szeptember 15-en a Székelykeresztúron tartott zsinat dr. Kiss Elek teológiai tanárt és egyházi főjegyzőt választotta püspökké. Ő volt az egyház 27. főpásztora. augusztus 3. Megjelent az új tanügyi törvény, amelynek alapján végbement az oktatás államosítása. Felszámolták a felekezeti oktatást, elvették a még meglevő elemi iskoláinkat, a kolozsvári és székelykeresztúri középiskolánkat, valamint a hozzájuk tartozó tanári lakásokat. augusztus 4. Az új kultusztörvény megjelenése, amelyben a berendezkedő kommunista állam a maga által meghatározott új alapokra helyezte az állam és a vallásfelekezetek közti kapcsolatot, és szabályozta az egyházak működését. A kultusztörvény értelmében minden lelkész állami fizetéshez jutott, amelyet az egyházközség az egyházi főhatóság által megállapított fizetési osztály szerint egészített ki. 71
