Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)

dr. Erdő János - dr. Szabó Árpád: Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából

xU Csanádi Pál, a kollégium rektora Bethlen Gábor fejedelem jelenlé­tében nyilvános hitvitát tartott Geleji Katona Istvánnal, a gyulafe­hérvári református iskola igazgatójával. november 11. Az erdőszentgyörgyi zsinaton az unitárius egyház el­határolta magát, és állást foglalt a szombatosság ellen. Ez a mozga­lom a 16. század végén jelentkezett Erdélyben. A hagyomány sze­rint alapítója Eőssi András volt. A mozgalom szellemi forrása és magvetője Matthias Vehe-Glirius volt; szervezője és tanainak kifej­­tője Péchi Simon, a 17. század elején. A szombatosságot újítás cí­men a fejedelmek üldözték és követőit büntették. Enyedi György Explicationesét Toroczkai Máté magyar nyelvre for­dította és részben átdolgozta Az Ó- és Újtestamentumbeli helyeknek, melyekből az a Háromságról való tudományt szokták állatni, ma­­gyarázattyok címen. Kinyomtatása 1619-ben történt; terjesztésére Bethlen István engedélyével 1620-ban került sor. Ez a könyv haté­konyan szolgálta az unitárius hit védelmét. téli A Disciplina ecclesiasticának, vagyis az unitárius egyház rendtartá­sának összeállítása, talán megjelentetése Radeczki Bálint püspök (1616-1632) vezetésével. 1694-ben Almási Gergely Mihály püspök átalakítva és kibővítve újra megjelentette. július 1-7. A dési egyezség. A vallási kérdések rendezésével megbí­zott országgyűlési bizottság Désen tartott gyűlésén az unitáriuso­kat kötelezte, hogy Jézust imádják és segítségül hívják; az Atya, Fiú 47

Next

/
Thumbnails
Contents