Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Erdő János - dr. Szabó Árpád: Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
Az országgyűlés előtt Dávid Ferenc ismételten kifejtette, hogy nem újított; ő Jézus ember voltát tanította mindvégig, és hogy a szentírás az egy Isten imádását és nem Jézus imádását és segítségül hívását parancsolja. Biandrata és Hunyadi Demeter csoportja, valamint az országgyűlés befolyásolt többsége Dávid Ferenc tanítását újításnak nyilvánította. Ennek alapján a fejedelem Dávid Ferencet mint újítót holtig tartó börtönnel sújtotta és Déva várába záratta. Dávid Ferenc elítélése az ellenreformáció első győzelme volt Erdélyben. július 2. A kolozsvári zsinat és határozatai. A zsinat Biandrata és Hunyadi Demeter kényszerítő befolyására négy pontból álló hitvallást fogadott el Jézus istenségéről, imádásáról, segítségül hívásáról és Krisztus országáról. Az egyház kormányzására a püspök mellé egy 24 tagból álló tanácsot (consistoriumot) szervezett, és a Dávid Ferenc elítélésével megüresedett püspöki tisztségre Hunyadi Demeter prédikátort jelölte, akit Báthori Kristóf fejedelem megerősített hivatalában. Az unitarizmus dávidferenci iránya nem szűnt meg. A fejedelem önkényuralma és az ellenreformáció megakadályozta ugyan továbbfejlődését, azonban sok lelkész és világi kitartott mellette. Kéziratban terjesztett vagy a cenzúra megkerülésével kiadott munkáik által ébren tartották Dávid Ferenc tanait. október 20. A jezsuiták bejövetele Erdélybe. A Tordán tartott országgyűlés a fejedelem kérésére engedélyt adott, hogy a jezsuiták bejöhessenek az országba, és Monostoron, majd Kolozsváron és Gyulafehérváron iskolát állíthassanak fel. Ezzel megkezdődött a módszeres ellenreformáció Erdélyben. november Karádi Pál temesvári unitárius lelkész levelet írt a kolozsvári lelkészeknek, amelyben állást foglalt Dávid Ferenc tanai mellett. Ugyanakkor Biandratát, Hunyadi Demetert és párthíveiket, akik elősegítették Dávid Ferenc elítélését, árulóknak bélyegezte. A bánsági és alföldi egyházközségekkel együtt elszakadt az erdélyi egyháztól. A különvált egyházközségek püspöke Karádi Pál lett. 44