Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Erdő János - dr. Szabó Árpád: Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
János Zsigmond halála után jelent meg Dávid Ferenc két fontos teológiai munkája: Az egy ő magától való felséges Istenről és az ő igaz fiáról, a názáreti Jézusról és Az egy Atya Istennek és az ő áldott szent fiának, a Jézus Krisztusnak istenségéről igaz vallástétel címen. Az új fejedelem a katolikus Báthori István lett (uraik. 1571- 1576). Ő és utódai az erdélyi katolikus egyház restaurációjára és az unitarizmus visszaszorítására irányuló valláspolitikát vezettek be. Báthori István Dávid Ferencet elmozdította az udvari prédikátori tisztségből, és az unitáriusokat - Biandrata kivételével - eltávolította a fejedelmi udvartól. szeptember 17. A cenzúra bevezetése. A fejedelem megtiltotta a régi vagy új írók vallásos munkáinak engedély nélküli kiadását és terjesztését. ‘S7l május 25-29. Az innovációs törvény. A tordai országgyűlés megerősítette ugyan a János Zsigmond korabeli vallási törvényeket, de Báthori István kezdeményezésére minden újabb vallási reformot megtiltott azzal, hogy az újítókat maga a fejedelem fogja megbüntetni. Az innovációs törvény fontos szerepet játszott az unitárius egyház további sorsának alakulásában. A megpróbáltatások évei. Az erdélyi unitarizmus az 1570-es években alkalmasint az Európából ide menekültek részvételével folytatta a hitelvek vizsgálását, aminek során a megigazulás és a keresztség kérdései, illetőleg Jézus személye került az érdeklődés középpontjába. Az útkeresés elhúzódása következtében az egyháznak nem volt mindenki által elfogadott hitvallása. A Jézusról szóló vitákban két párt állt szemben egymással: az egyik a Dávid Ferencé volt, aki Sommer és Palaeologus műveinek és következtetései egy részének alkalmazásával Jézus ember voltát 41
