Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
"A hit Isten ajándéka." Idézetek Dávid Ferenc munkáiból
I D É Nincs olyan keresztény, kinek az Isten annyi lelket nem adna, hogy a szentírásból meg nem érthetné, mi szükséges az ő üdvösségére. Csak a szentírást meg ne vesse, mert igaz a Krisztus ígérete: Keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek. Elég a mi üdvösségünk útjának megkereséséhez a próféták, evangélisták és az apostolok írása. Gyönyörűséges és mennyei étel az evangélium a hívek szívében, melyhez ha valaki hozzátesz valamit, mindjárt méreggé válik. A szentírás egy Istent mond, nem hármast, egy Krisztust, nem kettőst, egy hitet, egy keresztséget és egy úrvacsorát; semmit sem mond kettősnek. Sem az evangélisták, sem az apostolok egy szót sem írtak írásaikban a lényeg, tulajdonság, a háromság, az öröktől fogva való fiú és annak öröktől fogva való születése felől. A szentírás bizonyságát erőszakkal ne vonjuk a mi véleményünk értelmére. Ha az írás igaz értelmére akarunk jutni, ne legyünk emberek rabjai, az emberi végzésekhez ne kötelezzük magunkat. Az emberi végzések fényessége ugyanis mindig az igazi értelem fedele és megbántója volt. A szentírás igaz értelmének kikereséséhez a nyelvek tulajdonságainak ismerete szükséges. De mindenekfelett Isten lelkének ereje kell, mely az írás veleje, igaz tanító és magyarázómestere, világossága és megmutatója, mely még a szegény írástudatlan parasztnak is az írás igaz értelmét megmutatja annyira, hogy az igazság értelmében gyakran még az igen bölcs deákokat is felülmúlja. 22
