Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
"A hit Isten ajándéka." Idézetek Dávid Ferenc munkáiból
Jézus Szeretem az én Krisztusomat, hogy vérét kiontotta, valóban szenvedett és meghalt, leikével pedig arra indít, hogy életemet kezébe adjam, és bizonyos legyek, hogy megőriz és örökéletet ad. Elégedjünk meg Krisztus világos és egyszerű tanításával, amidőn ezt mondja: az pedig az örök élet, hogy téged (Szerelmes Atyám) higgyenek egyedül egy bizony Istennek és hogy jézus az elbocsátott Krisztus. Atyámfiái, keresztények, ha ez az örökélet, mit kívánunk többet? Hiszen csak az örökéletet és az örök boldogságot keressük. S ha ezt megtaláljuk az egy Atya Isten és Jézus Krisztus ismeretében, mit bujdosunk az antikrisztus útján? Jól hallod, Krisztus Urunk nem tanít sem a lényegről, sem a személyről, sem az öröktől fogva való Fiúról, sem a kettős Krisztusról. De tanít az egy Atya Isten ismeretéről, aki egy bizony Isten, és a názáreti Jézusról, aki a Krisztus, az igaz Messiás. Önmagunk megtagadása által leszünk Krisztusnak igaz tanítványai, felvéve a keresztet, követjük őt és taníttatunk általa. Nekünk nem Athanasiust, hanem amit Krisztus mond, azt kell követnünk. Senki más alapot nem vethet, mint amit ő vetett. Emellett kell megmaradnunk. Az Istennek Fia erre tanít: „Ez az örök élet, hogy megismerjenek tégedet csak egyedül igaz Istennek, és akit elküldöttél, a Jézus Krisztust." Athanasius pedig és akik őt követik, ellenkező dologra tanítanak: „Valaki üdvözülni akar, szükség mindenekelőtt, hogy a keresztény hitet vallja. A keresztény hit pedig ez, hogy a háromságot az egységben és az egységet a háromságban tiszteljük." Szükség megtanulnunk, hogy Krisztus milyen törvénnyel igazgatja és vezeti híveit az igazságra, életre és a dicsőségre. Ezt a 20
