Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
Asztalos Klára: Unitárius nőszövetségünk az újjászületés korában
V SZÜLETÉS KORÁBAN betegek rendszeres meglátogatása, az idősek köszöntése, a szépkorúak vasárnapja, a bajbajutottak megsegítése. Ennek szép példáját láthattuk a 2005. évi Nyikó menti nagy árvíz utáni segítségnyújtáskor. Az is szociális gondozásnak számít - például Kolozsváron -, ha az idősek hetente kétszer-háromszor összegyűlnek a kézimunkakörben, rongyot vágnak, rongyszőnyeget szőnek, együtt vannak, elbeszélgetnek, számon tartják egymást, a termékek értékesítéséből pedig ún. szociális segélyt kapnak. Nőszövetségünk keretében nem beszélhetünk professzionális-szakmai szociális munkáról, de beszélhetünk embertársainkra való odafigyelésről a szeretet jegyében, amelyet mindannyian keresztényi kötelességünknek vallunk. Az UNOSZ-közgyűléseken egy évre összeállítjuk a Lókodi Kiss Rozália Ökumenikus Öregotthon látogatási programját. Ennek alapján minden hónapban legalább egy nőszövetség meglátogatja az otthon lakóit, jelentős mennyiségű élelmet, dologi adományokat, pénzt hagynak ott az otthon lakóinak ellátására, kis műsorral köszöntik őket, személyre szóló figyelmességgekkel kedveskednek nekik és elbeszélgetnek az idősekkel. Az UNOSZ többször pályázott szociális célokra, így például az egykori Illyés Közalapítványtól, az országos imanapbizottságtól és a kolozsvári önkormányzattól nyertünk összegeket. Különböző magánadományokból központi segélyalapot hoztunk létre, amelyből kérésre rendkívüli esetekben egyszeri segélyt utaltunk ki. 2000-től kezdve minden évben felvállaltuk a dr. Gellérd Judit közvetített, az amerikai nőszövetség által adományozott segélyek eljuttatását az özvegy lelkész-feleségnek. A szociális munka kiterjedt megszervezése érdekében az UNOSZ szükségesnek tartotta egy átfogó, részletes helyzetfelmérés elkészítését a magyar lakosság körében ökumenikus összefogással. Erre 1995-ben Kolozsváron próbálkozás történt az RMDSZ és a Babe§-Bolyai Tudományegyetem szociológus munkatársaival, akik a 174
