Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)

Andrási Benedek: Az újraindított Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium története

Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium közel x/et év#ázatíon keresztül feladatának tekintette a székelyföldi gyejsckek%izyllpffíi és erkölcsi kiművelését, felekezetre való tekintet nélkül a ,fmil^ják és erények” jegyében. A nagyhírű tanárok és igazgatók (mint például Sándor János, Koronka József, Marosi Gergely, Pap Mózes) mindig gondot viseltek arra, hogy az iskolából kilépő diákok bárhol, bármilyen körülmények között helyt állhassanak, hisz az itt szerzett „véka tudomány” mellett egy „köböl erkölcsöt" is magukkal vihettek. Végzett diákjaik, akik az itt eltöltött évek során megtapasztalhatták, hogy „A hit a tett forrása", beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: elég, ha csak a legnagyobbakat említjük: az első nemzeti eposz szerzőjét, a püspök Aranyosrákosi Székely Sándort; a népballadagyűjtő Kriza János püspököt; a történész Jakab Eleket; „az unitárius jótevők fejedelmét”, Berde Mózest.

A kiválóan megszervezett tanintézményt 1948-ban a kommunista államhatalom a „tanügyi reform” ürügyén felszámolta, a létrehozó és addig fenntartó egyházat kitiltván az épületből; a gimnázium javait pedig elvette és elherdálta. így került a nagyon értékes könyvtár tekintélyes része a marosvásárhelyi Teleki Tékába, annak egyik legértékesebb gyűjteményét képezve. Kisebb szerencsével, az egykori tanárnak, majd későbbi egyházköri felügyelőgondnoknak, a múzeumalapító dr. Molnár Istvánnak köszönhetően, a gimnázium szertárainak egy része megmenekült és a városban maradt, a mai múzeum alapjait képezve.

Jelen írásomban, amint azt a cím is jelzi, az újraindított Unitárius Gimnázium 15 éves történetét kívánom bemutatni abban az évben, amikor egyházunk fennállásának 440-ik évfordulóját ünnepli, és gimnáziumunk felveszi a híres és hálás egykori tanítvány, Berde Mózes nevét.

151