Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)

dr. Kovács Sándor: Az erdélyi unitarizmus történeti vázlata

megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet, és a felekezeti karokat felszámolva „egységesítették” a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet.

Az Unitárius Egyház vezetőinek, lelkészeinek és teológiai hallgatóinak mintegy 10%-át koncepciós perekben börtönbüntetésre ítélték. Ennek a terrornak estek áldozatául dr. Erdő János, dr. Lőrinczi Mihály, dr. Símén Dániel teológiai tanárok, Kelemen Csongor, Léta Áron, Nyitrai Levente, Sándor Balázs teológiai hallgatók, Bálint Ferenc, Benedek Ágoston, Gellérd Imre, Kelemen Imre, Nyitrai Mózes és felesége Deák Berta, Pállfy Albert, Szabó Dezső, Székely László, Végh Mihály lelkészek. Az egyház világi vezetői közül is többeket meghurcoltak és kényszermunkára ítéltek.63

Minden elnyomás ellenére az egyház élt, a lelkészek hirdették az evangéliumot és szolgáltak, ahogy lehetett... Kiss Elek (1888- 1971) és Kovács Lajos (1909-1994) püspökök látogatták a gyülekezeteket, új egyházközségek szerveződtek.

Régi/új utakon 1989 után

1989 decemberében Romániában is megtörtént a hatalomváltás, az új történelmi helyzetben, az unitárius egyházban is megindul az önszerveződés. Újjászerveződött a Dávid Ferenc Egylet, a Nőszövetség és az Ifjúsági Egylet. 1990-től újra megjelentek az egyházi lapok: Unitárius Közlöny, Unitárius Szószék, Dobbantó.

1994. október 2-án elhunyt Kovács Lajos püspök, aki 22 éven keresztül vezette az egyházat. 1994-ben a december 2-án és 3-án tartott főtanácsi ülésen Erdő János (1913-1916) főjegyzőt választották az unitárius egyház püspökévé. Halála után 1996 decemberében a Székelyudvarhelyen ülésező zsinat Szabó Árpád (1935-) főjegyzőt választotta püspökké.

120