Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

volna viselnie. Azonban az éneklésben gyengének érezve magát, nem fogadta el ezt a hivatalt. Kilépett az iskolá­ból és világi pályára ment. Előbb Marosvásárhelyen a kir. táblánál, majd a kir, kúriánál nyert alkalmazást, míg 1796-ban Béécsben az erdélyi kancelláriánál lett ügyvivő (ágens). Ekkor kért és kapott az unitárius egyháztól 20 arany segítséget, hogy pályáján előre haludh ,sson. Pár év múlva ügyvédi vizsgát tett s nemsokára udvari ágens­sé lett. E hivatalt 30 évig viselte, amikor előbb az erdélyi királyi táblához ítélőmesternek, azután a főkormányszék­hez tanácsosnak neveztetett ki s végül 1837-ben az erdélyi főszámvevőség elnökének választotta az országgyűlés, amely hivatalban a király is megrősítette. Evvel önere-« jén olyan hivatalba jutott az egyszerű pap-fiú, aminőt azelőtt 100 éven keresztül unitárius ember el nem érhetett. Ezt a hivatalt azonban nem foglalhatta el, mert ugyan­azon évben Nagyszebenben meghalt. Porait a saját kí­vánságára Kissolymosba szállították. A szép pálya és nagy elfoglaltatás mellett sem feled­kezett meg az egyházról és iskoláról, melyben felnöve­kedett. Annak ügyei s különösen tanuló ifjúsága iránt állandóan érdeklődéssel viseltetett. A nevelés fejleszté­séért különböző apróbb áldozatokat hozott. 1832-ben fő­gondnokká választották. Reá nézve nem pusztán cím volt ez a nagy kitüntetés, hanem munka és kötelességtelje­sítés. Azonban az egyház és ennek tanuló ifjúsága iránt érzett szeretetéről halála előtt négy nappal kelt végren­deletével tett bizonyságot. E szerint Ladamos községben, Nagyszeben közelében fekvő szép birtokát felszerelésével együtt, becses könyvtárát, különböző értékpapírjait mint­egy 120.000 frt. értékben az unitárius egyháznak hagyta. Végrendeletében így határozta meg alapítványa rendel­tetését: „Nekem szívemen leginkább feküvén a kolozsvári nemes unitária oskolában a tudományos és erkölcsi ne­velés jobb lábra állítása, tehát vagyonom mi célra fordí­tása elhatározásában ezt tartsák lelkiismeretesen szemeik előtt.“ A vagyon kezeléséről úgy intézkedett, hogy a la­­damosi birtok jövedelmét nem szabad mind elkölteni, ha­nem abból 10.000 frtos alaptőkéket kell csinálni. Az ilyen alaptőkék évi kamatjainak 5/« része egyházi szükségle­tekre fordítható, V« része pedig újabb alaptőke gyűjtésre használandó fel. Eme bölcs belátással készült végrendelet alapján kezelt alapítvány állandóan növekedőben volt s a legutóbbi időig egyházunk egyik fő jövedelmi forrását tette. 92

Next

/
Thumbnails
Contents