Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
*> egyházi ügyek intézésére pedig a Kolozsvárt lakó egyházi és világi emberekből álló testületet alakítottak, amellyel megvetették alapját a ma is fennálló Egyházi Képviselő Tanácsnak, amelynek hivatása, hogy egyik főtanácstól a másikig felelősség mellett kormányozza az egyházat. A belső szervezkedés mellett a sajtót használták fel az unitáriusok hitük és vallásuk erősítésére. Már 1692-ben így panaszkodnak: „Religionkban való gyarapodásra, abban való erősítésekre való Írásokat, kisdedeknek tanulására való catechesiseket, templomokban mondatni szokott énekeket kinyomtatni nem szabad, melynél mi lehessen nagyobb út a religio elapadására, akárki megítélheti“. Nem csoda hát, ha keresték az alkalmat, hogy a fennálló szigorú cenzúra mellett legalább iskolai kézikönyveket nyomathassanak ki, amelyeket eddig kéziratban használ-* tak. Ezért nagy örömmel és hálával fogadták, amikor 1696-ban egy Lengyelországból ide szakadt kegyes életű nő: özv. Kmita Andrásné szül. Wilhelm Krisztina adományából a kolozsvári egyházközség egy könyvnyomdát állíttathatott. A nyomdát a főtéri templom sekrestyés fülkéjében helyezték el. Az új nyomdán legelőbb kiadták az énekes könyvet. Azután Koncz Boldizsárnak már említett kátéját, mely eddig kéziratban forgott közkézen. Ezen a sajtón jelent meg Erasmus hires erkölcstana „Praecepta Morum“ címen. Továbbá az Erényről és szerencséről szóló könyv; A szent Atyák és régi bölcsek élete. Itt adták ki 1701-ben széplaki Petrichevich-Horváth Ferencnek „Apologia Fratrum Unitariorum (Az unitáriusok vádirata) című művét, amelyben visszautasítja azt a vádat, hogy az unitárius vallás nem a szentiráson alapszik. Ugyancsak ebben az időben (1798) írt Szentiványi Bartók János tordai pap és iskolaigazgató kátét. Nevezett férfi a Rakóczy-féle szabadságharc idején Magyarországra menekült s ott *éppen Mándokra Károlyi Sándorhoz, a Rákóczy fővezéréhez került. A fővezér felesége: Barkóczy Krisztina meg akarta ismerni az unitárius vallást. Ebből a célból írta Bartók a kátéját, amely tulajdonképpen szintén vádirat az unitáriusok mellett; mert a hitelvek magyarázása után sorra megcáfolja azokat a vádakat, amelyekkel abban az időben olyan bőven illették z unitáriusokat. Kéziratban használták iskoláinkban, de hogy nyomtatásban megjelent volna, annak nincsen semmi nyoma. Sajnos, az ilyen szép lendületet vett egyházi irodalom hamar véget ért; mert 1716-ban a főtéri templommal együtt 80
