Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
rendeknek, különösen a jezsuita rendnek a behozatalát. E követelések fölött való tárgyalás közben a katholikusok egyebek mellett kívánták az unitáriusok óvári főiskoláját és a főtéri nagytemplomot. A követelések részletes megtárgyalása és lehető békés elintézése céljából az országgyűlés a négy bevett vallásfelekezet kebeléből egy bizottságot küldött ki. Ez a bizottság Kolozsvárt azonnal összeült. A főtéri templomot még egy ideig sikerült megmenteni. De az Ővárban levő iskola megmentése lehetetlennek látszott. Ekkor az unitáriusok egyezkedni kezdettek az átadás feltételei és módozatai felől. Megállapodtak abban, hogy az átadandó iskola helyett kapjanak más iskolát és annak berendezéséhez szükséges költséget. Az átadás csak akkor történik meg, amikor az új iskola készen lesz. Ezt az egyezséget megerősítés céljából felküldötték az az uralkodóhoz. Az uralkodó válasza 1693. július 22-én érkezett meg Kolozsvárra s a tordai országgyűlésen még ugyanazon évben kihirdették. Azonban az egyezség teljesen ki volt forgatva a maga valóságából. Az unitáriusok sem időt, sem pénzt nem kaptak, hogy megfelelő iskoláról gondoskodhassanak. Csupán egy házat kaptak a főtéren a plébánia-szomszédságában. A tordai országgyűlésről kiküldött bizottság már október 10-én megjelent Kolozsvárt. Az iskolát kiürítette s a tanuló ifjúság Handzsáros János iskolafőnök vezetése mellett, nagyszámú közönség előtt átvonult a főtéren rögtönzött iskolába. így vesztették el az unitáriusok az Óvárban levő iskolájukat, amelyhez pedig János Zsigmond adománylevele.alapján föltétien joguk volt s amelyet több, mint 120 év óta bírtak. Azonban az iskola elvétele csak kezdete volt a további foglalásoknak. A katholikus egyház ereje folyton növekedett s avval együtt követelései is szaporodtak. Ezeket a követeléseket I. Lápot uralkodásának a végén és az utána következett I. József idejében a dicső emlékezetű II. Rákóczy Ferenc szabadságharca némileg enyhítette, de megakadályozni nem tudta. Mert bár a szathmári békekötés (1711) biztosította Magyarországon és Erdélyben a protestánsok vallásszabadságát, de a III. Károly uralkodásával (1711—1740) mégis heves harc indult meg ellenük. Nem fegyverrel, hanem társadalmi utón folyt ez a küzdelem. Ilyen viszonyok között hogyan nézhették volna, hogy Kolozsvár főterén, Erdély egyik legszebb templomában az unitáriusok imádkozzanak! Különben annak elfoglalására már az uralkodótól is biztatást kaptak. Amikor 75
