Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
Útjában mindent felperzselt és összerombolt. A lakosság részint elmenekült a lángok közül, részint pedig rabságra hurcolták. Erdély, amely hosszú időn keresztül a magyar protestáns vallásszabadság és az alkotmány védbástyája volt, romhalmazzá változott. Kemény János egy évi uralkodás után, a csatában, 1662-ben elesett s helyét a török segítségével I. Apafi Mihály (1661—1690) foglalta el. Bár uralkodása alatt csendes idők következtek Erdély földjén s bár minden áron igyekezett Erdély önállóságát biztosítani, hogy azt fiára hagyhassa: ez neki még sem sikerült. Meghalt 1690-ben. Vele megszűnt az az erdélyi fejedelemség, amelyet János Zsigmond alapított s amely Erdély történelmének a legszebb lapjait foglalja magában. Az erdélyi fejedelemség ingadozásával egy időben Magyarországon is sötét felhők tornyosultak a protestántizmus felett. A vallásszabadságot biztosító békekötéseket nem tartották tiszteletben. I. Leopold alatt elhatalmasodott katholikus papság és a főúrak karhatalommal szedték el a protestáns templomokat s semmisítették meg a gyülekezeteket. A lelkipásztorokat pedig a Pozsonyban felállított rendkívüli törvényszék elé idézték s ha nem tértek át a katholikus vallásra, börtönre vagy gályarabságra ítélték. Az üldözéseknek ezt a szomorú korszakát a „protestántizmus gyásztizedének“ (1671—1681) nevezik. Ezek a sötét fellegekj előre vetették az: árnyékukat Erdély földjére. Ilyen súlyos belső és külső körülmények között vallási téren bizonyos szélcsend állott be Erdélyben. A politika és a sok háború sokkal inkább elfoglalta a lelkeket, minthogy vallási kérdésekkel foglalkozhattak vagy éppen egymást üldözték volna. De annál siralmasabb állapotba jutott az ország, amelynek szenvedéseit átélték az egyházak is. A sok háború alatt elnéptelenedett az ország. Az egyházközségek papok, az iskolák pedig tanulók nélkül maradtak. így az 1662-ik évben a kolozsvári főgimnáziumban csak hét magyar és két szász deák volt. Az országgyűléseken, amelyeken korábban a vallásügy volt a főtárgy, a politika nyomult előtérbe s a vallás is a politika eszközévé lett. A Beke Dániel püspök alakja még fel-feltiinik. Most, amint sürgeti Kolozsvárt a városi tanács szervezetének helyreállítását, amelybe II. Rákóczy György a reformátusokat már fél arányban vitte be; majd amint a Lengyelországból ide szakadt szociniánusok számára letelepedési engedélyt kér. De 1661-ben meghal. Helyébe Járat Jánost választották meg püspöknek, aki megválasz-69
