Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
táriusok Csanádi Pál kolozsvári iskolaigazgatót választották meg, aki 1632—1636-ig viselte e tisztet. Utána pedig Béke Dániel bordosi lelkész lett a főpásztor (1636—1661). E miatt Ráv Mátyás a kolozsvári szász ajkú híveket fellázította a magyarok ellen s olyan viszályt támasztott az egyházban, hogy Beke egy ideig be sem jöhetett Kolozsvárra, hanem a bordosi egyházközségből kormányozta az egyházat. Ráv Mátyást ezért papi hivatalától megfosztották. Ekkor a lengyelországi szociniánusokat akarta megnyerni a maga számára. Előttük azt a vádat emelte, hogy a Beke választói eltértek az elfogadott unitárius vallástól s hittanukba újítást hoztak be. Azonban ez idő tájt a lengyelek ügye sokkal rosszabbul állott, minthogy ők valamit tehettek volna ez ügyben. Ekkor Ráv a legutolsó eszközhöz fordult. Az újítás vádját I. Rákóezy György fejedelemhez is beadta. A fejedelem és tanácsosai kaptak a kedvező alkalmon, amely ürügyül szolgálhat a gyűlölt unitáriusok megfékezésére. Azonnal felszólították a püspököt, hogy az unitárius egyház hittanát a legközelebb tartandó országgyűlésig készítse el és adja be, hogy lehessen megállapítani, ha vájjon újítók-e az unitáriusok vagy nem, mivel a János Zsigmond idejében való hitvallás alapján lett az unitárius vallás bevett vallás. Az unitáriusok érezték a vihart, mely fejük felett tornyosul. Azért Tordára zsinatot hívtak (1637. július 29.). A zsinat úgy határozott, hogy az Enyedi Explicationes ... című művét adják be. Azonban az óvatosabb világi férfiak befolyására oda módosították ezt a határozatot, hogy a Blandrata-féle 1579. évi hitvallást adják be. Ez a hitvallás került a fejedelem útján az 1638. évi gyulafehérvári országgyűlés elébe. Az országgyűlés a kérdést nem tárgyalta, hanem a maga kebeléből egy bírói hatáskörrel felruházott bizottságot küldött ki, hogy az az ügyet minden részletében vizsgálja meg s úgy mondjon ítéletet. A bizottság összejövetelének helyéül Dézs, idejéül pedig ugyanaz év július 1. napja jelöltetett meg. Erre minid a vádlókat, mind a vádlottakat megidézték. Hét napig tartó tárgyalás után megállapította a bíróság, hogy a Ráv Mátyás vádjai alaptalanok, mert az unitárius egyház nem újító, hanem a János Zsigmond korabeli hitvallási alapon áll. Egyesek civódásaiért vagy tévelygéseiért nem lehet az egyházat felelősségre vonni. Az egyházban keletkezett viszály lecsendesítése céljából pedig egy egyezség jött létre, amelyet éo
