Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

két, hogy követelték Erdélyből való végleges kitiltásukat s a fejedelmet addig nagykorusítani nem akarták, amíg a kitiltó határozatot el nem fogadta. A fejedelem látszólag engedett a rendek kívánságának s a protestánsok nagy örömére 1588 végén a medgyesi országgyűlésben kitiltat­­tak az országból. Javaik a kincstárra mentek át, avval a kikötéssel, hogy azok soha barátokra ne szállhassanak. A fejedelem és a kaüafolikus főúrak tarthatnak maguknak vallásuk szerint való papot; de azt maguk fizessék. A pro­testáns egyházak szabadsága biztosíttatott, de az újítá­sok eltiltattak. Egy pillanatnyi szélcsend támadt az or­szágban, hogy annál nagyobb erővel törjön ki a vihar utána. Báthory Zsigmond a jezsuiták kitiltása után nem volt nyugodt. Bűnbánó levélben igazolta magát a pápa előtt. A pápa ezért feloldozta az ország. rendéinek tett ígérete és esküje alól s a jezsuitákat további jóindulatába aján­lotta. Nyíltan ugyan nem merte őkte visszahozni, hanem az ország különböző részébe egyenként és álruhában jöt­tek vissza. A gyönge fejedelem ismét hatalmuk és befo­lyásuk alá került. A pápa ezt a kedvező alkalmat arra használta fel, hogy régi tervét megvalósítsa s Erdélyt a török fennhatóságtól eltérítse s a katkblikus Habsburgok szövetségesévé tegye. A fejedelem engedett a külső nyo­másnak s Rudolf császárral és magyar királlyal véd- és dac-szövetséget kötött. Akik ellenezték ezt a lépését, azo­kat vérpadra juttatta vagy száműzetésre ítélte. A protes­tánsok igazi üldözése csak ezután kezdődött. A fejedelem teljesen a jezsuiták és pápai követek hatalma alatt állott. Ezek intézték a vallási és politikai ügyeket. A megfélem­lített rendeknél sem találtak már semmi ellenállást. Más­felől a török is követelte a maga jogait. Ebben a zűrza­varban a fejedelem háromszor mondott le a trónról és háromszor foglalta el azt, míg 1602-ben végleg lemondva, országát átadta Rudolfnak. Rudolf Bástát küldötte Erdélybe, aki a szerencsétlen országon végigpusztított s a hit és lelkiismereti szabad­ság földjét valóságos siralomházzá változtatta. Ezt a szo­morú korszakot használta fel Náprágyi Demeter, akit Báthory Zsigmond a visszaállított katjrolikus püspökség­re nevezett volt ki, arra, hogy a császárnak és királynak javaslatot tegyen első sorban az unitáriusok s azután a reformátusok teljes kiirtására. Terjedelmes emlékiratá-4 49

Next

/
Thumbnails
Contents