Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
s evvel együtt megváltozott az erdélyi közvélemény is. Ö az eddigi merész és szabadröptü vallásos gondolkozást a katKolikus egyház hitcikkelyeivel akarta útjában megállítani. Kétféle oka volt erre. Egyik az, hogy csak ettől az irányzattól várhatta a maga és családja számára az erdélyi fejedelmi trón biztosítását. A másik az, hogy így remélte Erdélynek a nyugati katholikus kereszténységgel való kapcsolatát helyreállítani s rokonszenvét megnyerni. Azonban jól tudta, hogy amiként az unitárizmushoz csak fokozatosan emelkedhettek a lelkek: úgy a katolikus egyházba sem lehet egyszerre visszaterelni az embereket. Ezért egyelőre csak az unitáriusok ellen vette fel a küzdelmet. Nem nyílt harcot folytatott, hanem az ág. hitv. evangélikus és reformátusoknak kedvezett az unitáriusok hátrányára. Az előbbieket hitvallásukban megerősítette, még az 1571-ben Medgyesen tartott zsinaton; de itt azokról, akik ,,az Ariánus tévelygésbe estek“, semmi említés nincsen. Az utóbbiaknak megengedte, hogy ugyanott püspököt válasszanak, de a Dávid Ferenc püspökségét nem akarta elismerni. Dávid Ferencet az udvari papságtól elmozdította s ugyanakkor Károlyi Péter nagyváradi lelkészt, aki a Dávid Ferenccel való összeütközés miatt ment el Kolozsvárról, meghívta udvari papjának. Bár ezt el nem fogadta, de azért többször behívta udvarába ,,a menynyei tudomány prédikálására“. A királyi nyomdát Gyulafehérváron elvette az unitáriusok kezéről. Hogy az unitárius igehirdetés sikereit ellensúlyozza, kiváló képzettségű és a szónoklásban kitűnő református lelkipásztorokat hozatott be Magyarországról s azokat kedvezményekben részesítette. Míg az unitárius papoktól a János Zsigmonű által adott javadalmakat kezdette visszavonni. A vallásos iratokat cenzúra alá vetette, ami által az unitárius szellemű könyvek kiadását lehetetlenné tette. Mindezeknél több veszedelmet rejtett magában az ú. n. „innovációs“ törvény, amelyet 1573. május 24—27. napjain Tordán hozott az országgyűlés, amely így szólott: „Senki, akár külső, akár a fejedelem erdélyi és magyarországi birodalmában levő ember a religióban innovatiot behozni ne merjen; a fejedelem az efféle innovatorokat ne szenvedje, sőt, büntesse meg.“ Ennek a törvénynek a hatása alatt írhatta Dávid Ferenc Krakkóba Paleolog Jakabnak, hogy ügyük napról-napra rosszabbra fordul s félő, hogy őket törvényszegéssel vádolják s helyükről elűzik. 33
