Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

déli részében az unitárius vallás. Amikor későbben a Dá­vid Ferenc elítéltetése miatt a magyarországi egyházköz­ségek elszakadtak az erdélyiektől, Karádit választották meg püspökükké. Óvári Benedek, aki előbb a gyulafehér­vári iskola igazgatója, volt, az aradmegyei Simánd község lelkésze lett, aki egyike volt a legtekintélyesebb unitá­rius papoknak. Az unitárius vallás a magyarországi részekben legna­gyobb hullámokat vetett a Dunántúl. Ezt elősegítette a török uralom, de különösen Dudics András pécsi kát)?, püspök. Korának egyik legkiválóbb tudósa volt, ki a tri­denti zsinaton a magyar katiíolikus papságot képviselte. Azonban szabadszelleme nem fért meg ez egyház keretei között. Előbb kálvinista lett. De itt sem találta meg lelke nyugalmát. Azonban kezeihez jutottak a Dávid Ferenc és Blandrata iratai s azokban találta meg azt, amire igazsá­got szomjuhozó lelke vágyakozott. Egyik, Bézához írott levelében elismeri, hogy ,,a legdicsőbb férfiak azok, akik őt a háromságos értelemről elvonták, akik latin nyelven kiadott irataikkal a pápaság által eltemetett Krisztust sír­jából kiásták, akik az evangéliumi igazság legtisztább megértésére, mintegy ujjal mutatva elvezetnek“. Kétség­telen, hogy ez a nagy befolyású püspök Pécsen és környé­kén előkészítette a lelkeket az unitárius hit befogadására. Ezt mutatja az, hogy a Dunántúl Pécs volt az unitárius vallás központja, hol iskolájuk volt. Az első pap Jászbe­rényi lehetett. Azonban a Dunántúl igazi unitárius apos­tola Válaszuti György, aki megelőzőleg a kolozsvári főis­kola szeniora volt. Kiváló hitvitázó, akivel nem szívesen mérkőztek össze a kálvinista prédikátorok. Nevezetes hit­vitája volt Pécsen Skaricza Máté ráckevei református lel­késszel. Irodalmilag is szép emléket hagyott maga után. Hogy Baranya vidékének ezen unitárius reformátora mi­kor halt meg, biztosan nem tudjuk. Még többrendbeli hitvita mutatja a dunántúli unitá­­rizmus térfoglalását. Ilyenek voltak a laskói, tolnai, ko­­zári, külüdi és harsányi hitviták. Ez utóbbi szomorú kime­netelű volt. Ebben unitárius részről részt vett Alvincst György helybeli lelkész és Tolnai Lukács, aki valamelyik közelebbi egyházközség papja lehetett s látogatóban volt nála, Nagyharsányban. Megjelent e városban Veresmarty Ilyés hercegszöllősi református püspök több társával együtt s hitvitára kényszerítették a két unitárius papot. 34

Next

/
Thumbnails
Contents