Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
5. A reformáció Magyarországon és Erdélyben. A reformáció elterjedését és megszilárdulását Magyarországon és Erdély területén többféle körülmény segítette elő. Ilyen volt az viszony, amelyben ezek az országok Németországgal állottak, ahonnan a Luther-féie reformáció kiindult. A magyar uralkodó család környezetében mindig nagyszámban éltek németek, akik az ottani szellemi áramlatokat magukkal hozták. A kereskedők nagyobb számban az ország németajkú polgárai közül kerültek ki, akik állandó kereskedelmi összeköttetést tartottak fenn fajrokonaikkal s hamar átszállították azoknak szellemi termékeit is. A magyar tanuló ifjúság szívesen kereste fel a német egyetemeket s különösen éppen a wittenbergit, ahol a német reformáció tűzpontja volt. A fogékony lelkű ifjúság az ottani szabad eszmékkel telítve tért vissza hazájába s lelkes szószólója lett az evangéliumi igazságoknak. De hogy az elhintett magvak fogékony keblekre találtak, abban nagy része van annak a nagy lelki átalakulásnak, amelyen a szomorú emlékű mohácsi csta után ment át a magyarság. Ez a nagy, nemezti csapás megrázta s magukba szállásra indította a lelkeket. Amilyen nagy bizalommal voltak eddig a katkblikus egyház s annak püspökei iránt, éppen annyira elvesztették most a bennük való hitüket; mert nem tudták feltartóztatni a nemzeti szerencsétlenséget. A súlyos válságon átment lelkek ösztönszerűleg kerestek valami egyebet, amihez ragaszkodjanak. Ezt a biztos menedéket találták meg az evangéliumi hitben. A mohácsi vész után bekövetkezett 'politikai változás is előnyére szolgált a reformációnak. Miután Lajos király elesett a csatában, a nemzet egy része Szapolyai Jánost választotta királynak, akit Székesfehérváron megkoronáztak. A nemzet másik része Ferdinándot választotta és koronáztatta királyának. Az ellenkirályok között dúló viszálykodásnak akkor sem lett vége, amikor Szapolyai János meghalt; mert halála után párthívei kiskorú fia, János Zsigmond javára ragaszkodtak birtokaihoz és a királyi méltósághoz. E hosszas belső viszály alatt a törökök mindjobban terjeszkedtek az országban s annak legszebb területeit a föv^j^ssa^,.Pucjával együtt elfoglalták.
