Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Függelék

vezetük, mint a magyaroknak. Nincsen egységesen meg­állapított hitformájuk, nincsen központi hatóságuk és püspökségük, Mindenik egyházközség független a másik­tól. Ezért sem ezeknek, sem a telkeknek a számát bizto­san tudni nem lehet. Azonban vannak bizonyos egyesü­leteik, amelyek az együttes munkát elősegítik. Ilyen a Britt és Külföldi Unitárius Társulat, amelyet 1825-ben alapítottak. Ennek célja: 1. Hogy az országban és külföl­dön terjesszeaz unitárius kereszténységet; 2. hogy misz­­szionáriusokat segélyezzen és vallásos könyveket terjesz­­szen; 3. hogy az unitáriusok polgári jogait megvédel­mezze. Egy másik egyesület, a „Vasárnapi iskolatársulat“, melynek célja vasárnapi iskolák tartása által a szegé­nyebb osztály vallásos neveléséről gondoskodni. Ezek a társulatok a tagok és egyházközségek évi díjfizetéséből tartják fenn magukat s nagyon eredményes munkát vé­geznek. Évenkint több egyházközséget alapítnak és segé­lyeznek; 200—300-ra menő könyvet és röpíratot adnak ki. Több hetilapot és havi folyóiratot tartanak fenn. Lelkész-képző intézetük Oxfordban van, kapcsolatban az ottani egyetemmel. Neve „Manchester College“. Ezt a nevet onnan kapta, mert Manchesterben alapíttatott volt még 1786-ban, ahonnan előbb Jorkba, majd London­ba s végül 1889-ben Oxfordba helyeztetett át. Mindenki lehet az intézet tagja, aki magát a lelkészi pályára szánta, élete 16-ik évét betöltötte s három protestáns pap ajánlja a fölvételét. Tanfolyama 6 év. Tanárai közül az angol tu­dományos világnak több jeles tagja került ki. Köztük dr. Mártineau egyik legtekintélyesebb angol bölcselő. Neveztes intézetük még az ú. n. „Unitarian Home Missionary College“ Manchesterben. Ennek célja gyakor­lati lelkészek kiképzése, akiket részint az országban a belső misszióra alkalmaznak, részint pedig külső misz­­szióra a világ különböző részében. 2. Érintkezés az angol és magyar unitáriusok között. Az angol unitáriusok a magyarokkal 1821 óta állanak összeköttetésben. Ez évben küldöttek egy levelet Kolozs­várra, melyben röviden ismertették történetüket s jelen helyzetüket. Az erdélyiek erre hasonló levéllel feleltek. 1830-ban Székely Mózes, 1847-ben Jakab József tanár­ságra készülő magyar unitárius ifjak személyesen meg-149

Next

/
Thumbnails
Contents