Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

V. KORSZAK.

V. Az egyenlőség és viszonosság jegyében.

1848-1918.

31. A magyar szabadságharc és az osztrák abszolutizmus.

Míg az 1848. évi törvényekben lefektetett jogok birtokába juthatott a magyar nemzet, addig erős viharok zúgtak át az országon. Az osztrák kormány, a Habsburg-ház és a köréje csoportosult belső udvari párt (kamarilla) tör rekvése az volt, hogy Magyarországot az osztrák örökös tartományok közé olvassza be. Ebben a céljában az 1848. évi törvények nagy akadályul szolgáltak. Azokat minden áron megsemmisíteni igyekezett. Ezért a beteges és gyönge szellemi képességű V. Ferdinándot lemondatta a trónról, mert benne nem látott tervei kivitelére elég biztosítékot. Helyébe a 18 éves Ferenc József főherceget (1848—1916) emelte a trónra, akit az egységes ausztriai császárság megteremtésére szemelt ki. A fiatal uralkodó, magyar királynak nem koronáztatta meg magát. A magyar országgyűlés ezt a trónváltozást nem vette tudomásul, azt törvénytelennek nyilvánította s az engedelmességet megtagadta. Egyben a nemzetet ellenállásra szólította fel. Evvel a kocka el volt vetve. A nemzet a maga szabadságának és alkotmányának a védelmére fegyvert fogott s megkezdődött a magyar szabadságharc; mivel a nemzeti becsület megmentésére más út nem állott rendelkezésre. Az országban levő különböző nemzetiségek is részint féltékenységből, részint félrevezetve, osztrák bujtogatásra a császári hatalom támogatói közé sorakoztak. De a magyarság, a maga igazságának erejétől ellkesítve, hősi önfeláldozással küzdött a túlnyomó számú ellenség ellen s fényes diadalokat aratott. Mégis 1849. március 4-én császári rendelet jelent meg, amely az egységes és oszthataltan Ausztriát hirdette ki, amelynek Magyarország egy alárendelt tartománya lenne. Erre a császári rende-99