Biás István (szerk.): Unitárius egyháztörténeti adatok (1619-1866) (Marosvásárhely, 1910)
Rövidítések
70 kénáltató admonitiot, de ennek alkalmatosságával Gál úr azt is említvén, hogy Sz. György-napja előtt bizonyos praefigált (idővel lenni kelletnek tartja a contraotust az megkénáltatást, mely is (midőn nem tudtuk volna azon extraordinarius terminust) most Sz. Gy örgy-napkor esett meg, s abból az okból a remissiót is lehetne tartóztatni; arra nézve alázatosan kérem a Mlgs. Urat, hogyha szintén post ejusmodi terminum történt is benne a megkénáltatás, mivel a dologvalóságában semmi kár s praejudicium abból nem subversal s magunk is ilyen messze való nehéz helyről haszontalan fáradságot nehezen tehetünk minden apróság casusokra, méltóztassék a Mlgs Ur azon reméllett gratiositását hozzánk megmutatni, mely szerint levatis lovandis, a réteeskét remittalni ne denegálja, ha csekélységem reciprocalni nem engedi is, legalább különös köszönettel vesszük, a Mlgs Urnák reflexióját. A bánházianumok iránt irtani a volt sógoréknas, hogy mivel a mint exponáltam csak propter defectum com pulsariarum abjudicaltattak, most az új tabularis instructiok tartása szerint azon fogyatkozás in jure nem tenelván, jó volna novum gratiosum mellett helyrehozni, csak a levelek előkerülnének és az atyafiak cor respondenter lennének, melyet a Mlgs Urnák is alázatosan insinuálni kévántam. A mi templombéli dolgunk meg mind a püspök úr ő excellentiaja halasztása alatt hever, ameddig lehet a mint látjuk el is halasztják; beati possidentes. A Mlgs asszonyt feleségemmel együtt alázatosan tiszteljük. Továbbra a Mlgs Urnák tapasztalt favorában ajánlott vagyok A Mlgs Úrnak Abrudbányae, 28-va Április—779. alázatos szolgája Mikő Lörincz, m. p.
