Biás István (szerk.): Unitárius egyháztörténeti adatok (1619-1866) (Marosvásárhely, 1910)
Rövidítések
53 és Istenhez való buzgóságát s religíójához való kötelességet meggondolván, önként, maga szabad jóakarattyából senkinek nem kénszerítéséből ép és józan elmével liagyá, köté és testálá az említett unitária ecclésiának itt Iszlóban lévő lakó örökségecskéit, rajta lévő házzal edgyütt, a melynek vicinussa napkelet felől M. Kaálban lakó Iszlai T. Kerestelly Péter uram bennvaló jószága, napnyugotról az Küs-Illyében lakó Kaáli Nagy fiáké, ezen kívül lévő és ehez tartozandó darabocska szilvással, a melynek vicinussa napkelet felöl ugyan a most emlitett T. Kerestelly Péter uram, napnyugott felöl a néhai nemzetes vitézlő Kerestelly István posteritássi jószágok, úgy a Kerestelly István posteritássi jószágokon lévő pajtának és csűrnek ő kegyelmét illető harmad harmad (igy kétszer!) részét, hasonlóképpen lakó jószágához tartozandó bejárót és udvart maga része szerént, közös lévén az atyafiakkal, nemkülömben a denotált iszlai mindkétfeló forduló határokban lévő minden névvel nevezendő appertinentiát, GO hatvan m. forintokig; ily conditióval, hogy a még Isten életét nyújtva, addig mindezen bennvaló helysé.gecskéket, mind a külső appertinentiákot maga Iszlai Kerestelly József uram bírhassa és uralhassa, holta után penig ö kegyelmének az írt iszlai unitaria ecclésia immediate manucapiálja és mindaddig bírhassa, használhassa valameddig a vérei edgyütt vagy valamelyik azok közül a testamentaria summát az írt unitária ecclésiának simul et semel deponálják; ezt is hozzá tévén Kerestelly József uram, hogy holta történvén akárholott, az iszlai pap ha requiráltatik, minden fizetés nélkül eltemetni tartozzék. Mely dolog és önkéntvaló testamentaria dispositio mii előttünk a fenn megírt mód szerént lévén és
