Biás István (szerk.): Unitárius egyháztörténeti adatok (1619-1866) (Marosvásárhely, 1910)
Rövidítések
203 rencsém lévén alázatosan tisztelni, ezen tisztelt levél postulatuma következéséül a méltóságos inspector curator úrnak felvilágositásúl a provocalt tárgyba alázatos tisztelettel a következendőt telietem: Andrási Sámuelt én nem esmérem. Keresztúri oskolai pályájáról hivatalosan látok annyit, hogy a közelebb múlt examen alkalmatosságával ö absensnek íratott, azonban mint ottan már végzettnek, az ottani t. rector úr privát testimoniumot adott, azt írván ide is, hogy ezen ifjú nem fog kolosvári collegiumimkba béjönni s talán éppen ez azon testimonium, melyre a mlgos inspector curator úr tisztelt levelében méltóztatik emlékezni. Keresztúri tanuló ifjaink közül kettőt privatim az írt ifjúnak ottan mutatott tanulásáról s magaviseletéről négyszemközt kérdőre vontam kiknek is declaratiojuk ez: Andrási Sámuel néha-néha szerette a gusalyosba megjelenni, itt-amott még verekedésbe is elegyedni, azonban a gazdasághoz vonzó hajlandóságát gyakran nyilatkoztatta. Oskolai utolsó esztendei examenre azért nem állott elé, mivel szándéka volt udvari statiót keresni s magát abba helyeztetni. Mindezeknek alázatos tisztelettel lett felvilágosítása mellett én, aki Andrási Sámuelt nem láttam, a rólla tett puhatolásnak következéséről az írtakban tett kinyilatkoztatásom mellett a mlgos inspector curator úrnak magamat grátiájába ajánlott alázatos tisztelettel vagyok, a Mlgos Inspector Curator úrnak, alázatos szolgája Székely Miklós, m. p. Czím, külön borítékon: Sárdi méltóságos idősbb Símén Elek úrnak, stb. Gy.-Ss.-Király S. o. misa.
