Biás István (szerk.): Unitárius egyháztörténeti adatok (1619-1866) (Marosvásárhely, 1910)

Rövidítések

199 általok, hogy nem jelentette, s ha a környűlállás hozná a dolgot segedelmekre is mindenkor számot tarthat. Sőt, ha szintén ellenkeznének is ebbe, már előre tudni fogja, hogy a dolog quota, — quanta — s mihez kell magát tartani. — Az a szegény leány is megtudván előre azt, hogy a szerencse jó és szép, de kedvetlen környűlállásokat várhat belőle, magát sem fogja szerencsétlennek tartani, és az úrfit is nem fogja vádolni, mert szabadakarat liagyatik a válasz­tásban a dolog megtudása után is. Látja kedves úrfim, mely atyai és minden interessé nélkül való ez az én tanácsadásom. Teljesítse tehát bárcsak a mlgs aszszonyra nézve s ne szomorítsa meg abban, hogy semmit ne is tudjon benne és akkor késő legyen a tanácsadás, szíve ki­nyilatkoztatása. Ezen levelem pedig tartsa meg pro sui legitimatione; én ha a világ eleibe terjesztetik, azt se bánom, mert én sincere írok, s adtam ebben tanácsot, a lehetetlen megkötvén kezeimet mostan, mint fennebb is iráni a dispensatio kiadliatásban. Elvárom azért a mlgs aszszony részéről is a consensus adást, vagy az ellene mondásról való relatiót, a fassio tétel­ről való protocolli extractussal sub subseriptione re­­giorum in huné íinem assumendorum. Melyek közül csak a fassio tételről jöjjen fel a fels. normativum szerént a protocolli extractus vagy testimonium, lcg­­ottan adok dispensatiót, annyival is inkább örömest, habár egyik testvére is a mlgs aszszony is consential. Lévén tisztelettel, az úrfinak jóakaró köteles szolgája, Körmötzi János, in. p. Kolosvár, 19-a X-bris 822. superintendens. 1. o. misa.

Next

/
Thumbnails
Contents