Biás István (szerk.): Unitárius egyháztörténeti adatok (1619-1866) (Marosvásárhely, 1910)

Rövidítések

8íJ értvén annak rendiből nemcsak, sőt valósággal is ta­pasztalván azon én reménységemnek, melytől indít­tatván 4-ta 7-bris datált levelemet a tekintetes úrhoz utosítani bátorkodtam vala, a tekintetes úr ked­ves fiának mostani hozzánk lett kijövetelében bétel­­jesedését. Mely iránt előre volt jó reménységem velem aztat is cseleked tette vala, hogyha szinte a tekintetes úrnak (a mint mindjárt tisztelt levelében Írja) lklandi György ö kegyelmétől nékem küldött levelét mind e mái napig se vettem légyen is, mindazonáltal a mely provisiot locus iránt a tekintetes úr kedves fia szá­mára még in Septembri volt helyek felosztása alkal­matosságával tettem, aztat mostanig is meg ne vál­toztatnám, mely provisio szerint a tekintetes úr ked­ves fiának épen az ü maga tulajdon kívánságához képest a seniori házban lévő második helylyel esett consoláltatása. Kit is hogy a sz. Isten továbbra ál­landó egészséggel szeressen, s a tisztességes tudomá­nyoknak tan olására úgy segéljon, hogy a tekintetes úr is az én intimatiomra lett mostani cselekedetét soha meg ne bánhassa, sőt ellenben lehessen abból az úrnak tökéletes megvígasztaltatása, teljes szívem­ből óhajtom! Egyszersmind pedig kedves feleségem is velem együtt mind a tekintetes úrnak, s mind kedves úri testvérének, tekintetes Iszlai Miklós úrnak, szíves köszöntésekben rólunk s kedveseinkről lett megemlékezéseket háládatossággal s hasonló szíves tisztelettel viszontagolja! Én pedig továbbrá is a te­kintetes úr szíves affectioiban ajánlott, örökös tiszte­lettel maradtam a tekintetes úrnak Kolosvárt, 18-dik Novembris, i782. alázatos igaz szolgája Lázár István, m. p. I. o. miss.

Next

/
Thumbnails
Contents