A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)

tagadó határozatában köteles egyúttal pontosan megjelölni kifo­gásait és kívánságait és felhívni az egyházközséget, hogy 30 nap alatt megfelelő újahb szabályrendeletet vagy határozatot terjesz­­szen fel jóváhagyásra. Amennyiben az egyházközség a felhívás­ban foglaltaknak eleget nem tesz, az adó mérvét egy év tartamára az E. K. Tanács állapítja meg és a továbbiak tekintetében az E. Főtanácsnak javaslatot tesz. Vegyes házasságban élő, és külön jövedelemmel nem rendel­kező nőre a különben megállapítandó adó felét kell kiróni. 4. §. Adózási kötelezettség terheli a nagykorú egyháztagokat és azokat a kiskorúakat, akiknek önálló keresetük, vagy vagyo­nukból eredő jövedelmük van. Adót mindenki csak egy helyen, állandó lakóhelyén, — illetve a külföldön lakó a belföldi föld­birtokának, ipari vagy kereskedelmi telepének központjára ille­tékes egyházközségnél — köteles fizetni. Adóalapul, — évi 4 pengő legkisebb adótétel mellett — általában az állami, vagy községi adózásnál megállapított adóalapokat vagy adókat, éspedig lehetőleg a jövedelemadóalapot kell venni. Ott, ahol az egyház­tagok vagy egy részük adójukat terményekben fizetik, az ará­nyosság szempontját szintén figyelembe kell venni. Kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó földbirtokos egyház­tagoknál alapul vehető föld- és házadójuk és azok járulékai; csak alkalmazotti vagy általános kereseti adóköteles egyház­­tagoknál a kivetés évét megelőző évi alkalmazotti vagy általános kereseti adóalap; jövedelemadó-köteleseknél az előző évi jöve­delemadónál számításba vett és az 5. § szerint egyházi adómen­tességet nem élvező különféle jövedelmek együttes összege. Ennélfogva a jövedelemadó-köteleseknél az adóalaphoz kell szá­mítani a jövedelemadónál adómentesként szereplő illetményeket sth. is. Ha a jövedelemadót adóalap híján a vagyonadóalap két ezrelékében állapították meg, az így kivetett jövedelemadónak megfelelő jövedelem az egyházi adó alapja. Egyvallású házasság esetén a közös háztartásban élő feleség és gyermek, — vegyes házasság esetén pedig a kiskorú unitárius gyermekek az adózó apával vagy anyával egy adóalanyt alkotnak, és esetleges külön jövedelmüket is az adózó adóalapjához kell számítani. 5. §. Adómentesek a keresetnélküli nagykorú (eltartott csa­ládtagok sth.) egyháztagok, valamint a köz-, vagy magánsegélyre szorulók. Nem esik egyházi adó alá a lelkészeknek és a hitokta­78

Next

/
Thumbnails
Contents