A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)
tagadó határozatában köteles egyúttal pontosan megjelölni kifogásait és kívánságait és felhívni az egyházközséget, hogy 30 nap alatt megfelelő újahb szabályrendeletet vagy határozatot terjeszszen fel jóváhagyásra. Amennyiben az egyházközség a felhívásban foglaltaknak eleget nem tesz, az adó mérvét egy év tartamára az E. K. Tanács állapítja meg és a továbbiak tekintetében az E. Főtanácsnak javaslatot tesz. Vegyes házasságban élő, és külön jövedelemmel nem rendelkező nőre a különben megállapítandó adó felét kell kiróni. 4. §. Adózási kötelezettség terheli a nagykorú egyháztagokat és azokat a kiskorúakat, akiknek önálló keresetük, vagy vagyonukból eredő jövedelmük van. Adót mindenki csak egy helyen, állandó lakóhelyén, — illetve a külföldön lakó a belföldi földbirtokának, ipari vagy kereskedelmi telepének központjára illetékes egyházközségnél — köteles fizetni. Adóalapul, — évi 4 pengő legkisebb adótétel mellett — általában az állami, vagy községi adózásnál megállapított adóalapokat vagy adókat, éspedig lehetőleg a jövedelemadóalapot kell venni. Ott, ahol az egyháztagok vagy egy részük adójukat terményekben fizetik, az arányosság szempontját szintén figyelembe kell venni. Kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó földbirtokos egyháztagoknál alapul vehető föld- és házadójuk és azok járulékai; csak alkalmazotti vagy általános kereseti adóköteles egyháztagoknál a kivetés évét megelőző évi alkalmazotti vagy általános kereseti adóalap; jövedelemadó-köteleseknél az előző évi jövedelemadónál számításba vett és az 5. § szerint egyházi adómentességet nem élvező különféle jövedelmek együttes összege. Ennélfogva a jövedelemadó-köteleseknél az adóalaphoz kell számítani a jövedelemadónál adómentesként szereplő illetményeket sth. is. Ha a jövedelemadót adóalap híján a vagyonadóalap két ezrelékében állapították meg, az így kivetett jövedelemadónak megfelelő jövedelem az egyházi adó alapja. Egyvallású házasság esetén a közös háztartásban élő feleség és gyermek, — vegyes házasság esetén pedig a kiskorú unitárius gyermekek az adózó apával vagy anyával egy adóalanyt alkotnak, és esetleges külön jövedelmüket is az adózó adóalapjához kell számítani. 5. §. Adómentesek a keresetnélküli nagykorú (eltartott családtagok sth.) egyháztagok, valamint a köz-, vagy magánsegélyre szorulók. Nem esik egyházi adó alá a lelkészeknek és a hitokta78