A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)

a vád elejtéséhez hozzájárult. Felmentő ítélet, vagy megszüntető végzés ellen a közvádló jogorvoslattal élni nem köteles.

32. §. Az elnök saját hatáskörében is megszünteti az eljárást, s erről a feleket írásban értesíti,

a) a törvény 10. §-ában megjelölt esetben;

b) ha a magáníél panaszát visszavonta, illetve a közvádló a vád képviseletét nem vette át, vagy ha a közvádló a vádat a törvény 31. §-a értelmében elejtette és a magáníél a hozzá a 30. § értelmében intézett felhívásra nem nyilatkozik.

33. §. A panasz fenntartása, illetőleg a vád képviseletének akár a magánfél, akár a közvádló részéről történt átvétele és megfelelő indítvány előterjesztése esetén a bíróság elnöke a bíróságot az ügy tárgyalására hívja össze, amelyre a panaszlott és a vád képviselője is megidézendő.

34. §. A bíróság e tárgyaláson a vád és védelem meghallgatása után:

a) vizsgálatot rendelhet el;

b) az eljárást — amennyiben a rendelkezésre álló adatok az ügy érdemében való döntést lehetővé teszik —- fegyelmi vétség hiányában megszünteti vagy a tárgyalást megtartja, ellenkező esetben a főtárgyalás előkészítése végett szükséges intézkedéseket megteszi.

35. §. A 34. § a) pontja esetében hozott határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs;

ab) pont értelmében az egyházi közigazgatási és fegyelmi bíróság által hozott megszüntető végzés ellen a vád képviselője felfolyamodással élhet.

36. §. A fegyelmi vizsgálatot elrendelő végzésben a kiderítendő tényék szabatosan megjelölendők, a vizsgálat teljesítésével pedig a fegyelmi bíróságot választó testület valamelyik alkalmas tagja bízandó meg. A fegyelmi bíróság tagjai a vizsgálattal nem bízhatók meg.

37. §. A vizsgálóbiztos a vizsgálat helyéről és időpontjáról a feleket értesíteni köteles; azok a vizsgálat folyamán jelen lehetnek, a tanúkhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézhetnek, valamint a tényállás kiderítése érdekében indítványokat terjeszthetnek elő. A vizsgálóbiztos köteles az ilyen indítványok figyelembevételével, de hivatalból is, mindazokat az adatokat beszerezni, amelyek a kiderítendő tényállás tisztázása céljából, megítélése

56