A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)

Hatásköre: elsőfokban dönt: a) minden közigazgatási vitás ügyben; b) az egyházi és egyházközségi tisztviselők ellen folyamatba lett fegyelmi ügyekben. Határozatait hármas tanácsban hozza, amelynek egyik tagja lelkész ellen indított fegyelmi eljárás esetén, amennyiben az elnök világi tag — lelkész. lő. §. Az egyházi főtanácsi közigazgatási és fegyelmi bíróság .székhelye Budapest. Elnöke, a püspök, vagy az egyik főgondnok. Tagjai a főtanács által egyházi és világi tagjai közül titkos szavazással és a szavazatok általános többségével 6 évre válasz­tott 6 rendes és 4 pótbíró, akik között az egyházi tagoknak lehe­tőleg arányosan képviselve kell lenniök. Jegyzője az egyházi és püspöki titkár. Ez a bíróság végérvényesen dönt az egyházi közigazgatási és fegyelmi bíróságnak közigazgatási és fegyelmi ügyekben első­fokon hozott határozatai ellen beadott jogorvoslatok fölött. 16. §. Az egyházi főtanácsi közigazgatási és fegyelmi bíróság határozatait öttagú tanácsban hozza, amely a világi és egyházi tagokból lehetőleg egyenlő arányban alakítandó meg. 17. §. Az ügyek elintézéséből mint bíró ki van zárva: a) aki a cselekményt feljelentette, aki közvetve, vagy közvet­lenül anyagilag, vagy erkölcsi szempontból érdekelt: b) aki maga, vagy akinek fel- vagy lemenő ágban rokonai, házastársa, házastársának testvére, testvérének házastársa, je­gyese, oldalrokonai unokatestvérig bezárólag, sógora, fogadott gyermeke vagy örökbefogadó szülei, gondnoka illetve gyámoltja anyagilag vagy erkölcsileg érdekelt; c) aki az ügy elsőfokú elbírálásában résztvett. vizsgálóbiztos vagy szakértő volt: d) aki az ügyben magát tárgyi okok megjelölésével elfogult­nak érzi. A kizárási okot az a bíró, aki ellen fennáll, az elnöknek bejelenteni tartozik, de a felek bármelyike is bejelentheti. A bírói tiszt alól való felmentés kérdésében az elnök dönt. 18. §. A bíróságok tagjai a választótestület vagy a bíróság elnöke előtt a következő esküt tartoznak letenni: „Én N. N. es­küszöm az egy igaz Istenre, hogy bírói tisztemet az egyház tör­vényei értelmében, minden félelmet, kedvezést és személyes tekin­53

Next

/
Thumbnails
Contents