A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)
Hatásköre: elsőfokban dönt: a) minden közigazgatási vitás ügyben; b) az egyházi és egyházközségi tisztviselők ellen folyamatba lett fegyelmi ügyekben. Határozatait hármas tanácsban hozza, amelynek egyik tagja lelkész ellen indított fegyelmi eljárás esetén, amennyiben az elnök világi tag — lelkész. lő. §. Az egyházi főtanácsi közigazgatási és fegyelmi bíróság .székhelye Budapest. Elnöke, a püspök, vagy az egyik főgondnok. Tagjai a főtanács által egyházi és világi tagjai közül titkos szavazással és a szavazatok általános többségével 6 évre választott 6 rendes és 4 pótbíró, akik között az egyházi tagoknak lehetőleg arányosan képviselve kell lenniök. Jegyzője az egyházi és püspöki titkár. Ez a bíróság végérvényesen dönt az egyházi közigazgatási és fegyelmi bíróságnak közigazgatási és fegyelmi ügyekben elsőfokon hozott határozatai ellen beadott jogorvoslatok fölött. 16. §. Az egyházi főtanácsi közigazgatási és fegyelmi bíróság határozatait öttagú tanácsban hozza, amely a világi és egyházi tagokból lehetőleg egyenlő arányban alakítandó meg. 17. §. Az ügyek elintézéséből mint bíró ki van zárva: a) aki a cselekményt feljelentette, aki közvetve, vagy közvetlenül anyagilag, vagy erkölcsi szempontból érdekelt: b) aki maga, vagy akinek fel- vagy lemenő ágban rokonai, házastársa, házastársának testvére, testvérének házastársa, jegyese, oldalrokonai unokatestvérig bezárólag, sógora, fogadott gyermeke vagy örökbefogadó szülei, gondnoka illetve gyámoltja anyagilag vagy erkölcsileg érdekelt; c) aki az ügy elsőfokú elbírálásában résztvett. vizsgálóbiztos vagy szakértő volt: d) aki az ügyben magát tárgyi okok megjelölésével elfogultnak érzi. A kizárási okot az a bíró, aki ellen fennáll, az elnöknek bejelenteni tartozik, de a felek bármelyike is bejelentheti. A bírói tiszt alól való felmentés kérdésében az elnök dönt. 18. §. A bíróságok tagjai a választótestület vagy a bíróság elnöke előtt a következő esküt tartoznak letenni: „Én N. N. esküszöm az egy igaz Istenre, hogy bírói tisztemet az egyház törvényei értelmében, minden félelmet, kedvezést és személyes tekin53