A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)

I. TÖRVÉNYCIKK.

a Magva r»r%zógi Unitárius Egyház alkotmányáról, szervezettéről és kormányzatáról

Általános határozatok.

1. §. A Magyarországi Unitárius Egyház, mint történelmi egyház a Jézus Krisztus egyetemes keresztény anyaszentegyházának egyik része, és magában foglalja a Magyarország területén élő unitárius egyháztagokat, az egyházközségeket, az egyházi hatóságokat és intézményeket.

2. §. Az unitárius vallást, amelyet az Aprobata Constitutio

I. rész I. t. 2. art. «unitaria vei antitrinitaria religio» néven a «recepta religio »-k közé sorozott, a magyar törvényhozás az 1568. évi tordai és az 1571. évi marosvásárhelyi országgyűlések határozata alapján a különálló Erdély területén megteremtett unitárius egyház évszázados történelmi alkotmányának folyományaként a pozsonyi 1848. évi XX, í.-c. 1. §-ában bevett vallásfelekezetnek nyilvánította és számára a bevett • vallásfelekezetekkel különbség nélkül való tökéletés egyenlőségét és viszonosságot biztosította.

Az 1921. évi XXXIII. t.-c. következményeként beállott új nemzetközi helyzetben a történelmi' Magyarország területén fennállott /«Magyar Unitárius Egyház»/ fősi szervezeti egységét nem tarthatta fenn. Ezért a Magyarországi Unitárius Egyház az országos törvények korlátái között és az azokban meghatározott felügyeleti jogok tiszteletben tartása mellett egyházi és iskolai ügyeit az önmaga által, alkotmányos hatáskörében alkotott egyházi törvények és szabályok szerint intézi, de az Isten-ajándékozta hit elválaszthatatlanul egybefűzi más országokban élő unitárius hitrokonaival.

3. §. A Magyarországi Unitárius Egyház istentiszteleti és hivatalos nyelve a magyar.

4. §. A Magyarországi Unitárius Egyház pecsétje és címere:

3