A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)
összehívni (36. § 3. bek.). Összehívható a közgyűlés gyakrabban is, ha erre megfelelő ok áll elő, vagy ha a főhatóság rendeletére, főtanácsi képviselők választása végett szükségesnek mutatkozik. A választói közgyűlést új egyházközség alakulása alkalmával a püspök, más esetben a 24. §-ban meghatározott módon az egyházközség lelkésze és gondnoka hívja össze. 47. §. A választás, a budapesti egyházközség kivételével, minden esetben jelölés nélkül, bizottság előtt, a szavazók nevének feljegyzése mellett, titkosan, szavazólapokkal történik. A budapesti egyházközségi gondnok és pénztáros jelölés alapján választandó. A jelölést bizottság végzi, melynek elnöke a lelkész, tagjai a közgyűlés által választott 4 tag. A bizottság az egyházközség tagjai közül ezekre a tisztségekre 3—3 alkalmas egyént jelöl, és határozatát szótöbbséggel hozza. A szavazatszedő bizottság működési helyén lakó egyháztagok szavazólapjaikat a bizottság előtt személyesen kötelesek beadni, míg a szórványokban lakók az E. K. Tanács által rendeletileg szabályozott módon, lepecsételt, kettős, zárt borítékban postai úton is beküldhetik. Ha egyszerre több állás, vagy tisztség betöltésére kell szavazni, a szavazás az intézkedő hatóság rendelkezése szerint akár együttes, akár külön szavazólapon történhetik. A szavazólapokon azonban világosan fel kell tüntetni, hogy a szavazó kit vagy kiket, milyen tisztségre kíván megválasztani. Ha egy szavazólapon több név van mint ahány tisztviselőt (prezsbitert, stb.) kell választani, úgy, az összeszámlálásnál a sorrendben utóbb következő nem vehető számításba. A választás eredményét viszonylagos szótöbbség dönti el, szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. A pótprezsbiterek sorrendjét, mely a behívások alkalmával figyelembe veendő (36. § 3. bek.), az egyidejűleg választottaknál a szavazatok száma szabja meg. A választó egyházközségi közgyűlés reggeli istentisztelet után kezdődik és lehetőleg egy nap alatt be kell fejezni. Ha a szavazók a bizottság előtt már csak gyéren jelentkeznek, az elnök legkevesebb félórai időre zárórát tűz ki, amelynek letelte után a szavazást befejezettnek nyilvánítja. A záróra azonban vidéki egyházközségekben a szavazás megkezdésétől számí-17
