Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)
Első rész: A központi hatalom
- 63 fejtette meg: eleitől fogva nem lévén máé Consistorium nálunk az esztendőnként rendszerént kétszer, úgy mint Januáriusban itten Kolozsvárit, Zsinati gyűlések alkalmáx-al pedig hol egy, hol más Diocesisben tartatni szokott, rész szerént külső rendből, rész szerént pedig belső, vagyis papi rendből álló, úgynevezett Generale Consistóriumon, és a Kolozsvárott lévő Representativum, rész szerént külső, részszerént belső rendből álló Consistoriumon kivül a főkonslstorium nevezet alatt értessék az úgynevezett Generale Consistorium.Lásd. Prot.IV.pag.265.:/ c./ Ezt bizonyltja az 1796-tan a káli zsinatban alkotott határozat, melynek szavai ezek: végeztetett: Hogy az Eccléeiánknak, azoknak minisztereinek igazgatására, minden vallásunkhoz akármely tekintetből befolyással lévő akármi névvel nevezendő tárgyaknak, ügyes bajos dolgoknak felvételére, folytatására, meghatározására, és eligazítására, dicséretes eleinktől rendeltetett,s felállittatott és emberi emlékezetet feljülhaladó időktől fogva fennálló külső nemesi és belső papi rendből egybeszerkesztett, esztendőnként rendszerént kétszer u.m. az esztendőnek kezdetében Januariusban kolozsvártt, és az esztendőnek közepe táján Júniusban hol egy, hol más városi vagy falusi Ecclesiáinkban közönséges zsinati gyűlések alkalmatosságéval tartatni szokott Generale Supremum vagyis Főkonsistorium és a kolozsvári ettől függő, mindannyiszor, valahányszor valamely nevezetes, közönségünket illető dolog adja elő magát, tartatni szokott egyfelől ugyan rész szerént külső falusi, rész szerént városi érdemesebb atyánkfiáiból, másfelől pedig a kolozsvárott vagy a tiszt, mater ecclésiában, vagy a collegiumban szolgáló clérusból
