Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Első rész: A központi hatalom

- 50

13.§. á generali3 notarius hivatallá?re.

A generalius notarius vezette:

1*/ A püspök feletti bírálatot s annál fogva az nem is tartozott búcsúzni.- /:L.az 1751.zsinati rendtartás 14ilc pontját,prot. 2. pag«98.:/ miután a püspök nem tartozik búcsúzni, ezen hivatali köre megszűnt.

2. / Vitte mind a főtanácsi, mind a képviselő tanácsi .jegyzőkönyveket. Ezen 1847-ben az 5«sz. alatti határozat 4.pontja szerint a Főtanács azon változtatást tette, hogy a válóperekre és azokkal kapcsolatos törvényes tárgyakra nézve külön jegyzőkönyv szerkesztesaék, s ezt vigye a generalis notarius, a közigazgatási tárgyakról ismét külön s ennek legyen tollvivője mind a fő, mind a zsinati tanácsokban, mind a képviselő tanácsban a jogtanár.

3. / Az egyházi rendről rendes elnök nem lévén, mint a fő, mind a képviselő tanács a generalis nótáriust szokta megbizni az elnökséggel. Azonban vágynak példák, hogy az elnökséget másra is bizta, Xrkosi zsinat 1724. püspök nem létében a gen.not. viszi a püspöki teendőket, 1838-ban Tordán tartott zsinaton gy.63.sz, alatt ümondotta ugyanazon elvét, hogy mikor a főtanácsnak rendes elnöke nincsen, akkor a gen.not. folytatja az elnökséget* de ez csak annyiban igaz, amennyiben a gyűlés őtet bizza meg.-14« §. A generalis notarius nem püspöki jelölt.

Az erdélyi reformátusoknál a gén. nótáriust szabadon választják ugyan, de miután valaki megválasztatott, ez által már püspöknek is meg van választva, mert ha püspökség megürül, minden további választás nélkül a gen.not.lépik a püspöki hivatalba. Ezen