Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Első rész: A központi hatalom

-23-4./ A vallásos könyvek kinyomtatására nézve sajtósfi&badság az illető Püspök és Egyházi Tanács felelős censoreága alatt 1791** 56.art.ic

5«/ A bevett vallások követőit jogosították a törvények hivatalok viselésére és jószág birtokol ha tás ára. Leopold.dipl.5-6 pontja,

k& I79im 12.15*20»21.22.art.

6«/ Jogegyenlőség a négy bevett vallás között, 1791*** 53*&rW >ely szerint a Catholica, Reformata, Lutherans és ünitaria vallást a fennebbi pontokban eléaorolt jogok éa szabadságot egyformán illetik minden különbség nélkül«

12. §. A megszenvedett vallások joga és

szabadsága.

A nemzeti fejedelmek korszakában az Erdélyben lakó oláhok mind a keleti, vagy görög vallást követték és erről az Appr.Censt.S.Tit* l.art.: azt mondja, hogy ez nem tartozik a bevett vallások közé, mindasáltal megszenvedte tik ugy, hogy püspököt a fejedelemtől kérjenek olyant* a kit egyenlő tetszésekből az oláh papok alkalmatosnak ismernek.- Miután Erdély az Ausztriai ház alá ment, az akkor M.országi prímás Kolonies László beküldött 2 Jezuaitát ide Erdélybe, Vizkeleti és Baranyai nevűt, a kik az oláhok akkori püspökét Theofiluet arra birtákf hogy papjaival és ekklésiáival együtt egyesüljön a Catholica anya azt. egyházzal, azt Ígérvén, hogy ha egyesülnek az oláh papok a Catholikua papok jogait óv kiváltságait fogják megnyerni; erre Theofilus 12 espereettsi együtt 1697. Martius 21^n Írásba tették az egyesülés feltételeit, melyben némely hitelvek elfogadása mellett, különösen a római pápától való függést ismerték el.- Erre 16SBban meg is érkezett azon császári leirat* melyben az egyesült oláh papok a Catfa,