Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Első rész: A központi hatalom

9» §* A vallás ügyeit Erdélyben szabályozó törvények«.

Mig Erdély egy volt Magyarországgal, addig Erdélyre nézve is azon törvények: állottak:, melyek a Corpus Jurisban I* Ferdinánd Decretumáig találhatók« De miután Erdély elvált Magyarországtól 8 külefn törvényhozása lett, az erdélyi vallások ügyére csak azon törvényeket lehet alkalmazni, melyek Erdély országgyűlésein hozattak, a történelem harmadik és negyedik korszakában és amelyek az Approbata és Compilata Constitutioban és újabb törvény cikkekben vannak megirva.

Ezek körül a harmadik korszakban költ törvények a Reformata Lutheren©, Catholica és ünitária vallást törvényesen bevetteknek nyilvánítván, azoknak szabad gyakorlást engednek ugyan, de a Ch&tholica vallásra nézve sok megszorítást tesznek, A görög vallást csak megazenved®ttnek nyilvánítják*

A negyedik korszakban hozottak eltörlik a Catholica vallásra nézve a hatmadik korszakban alkotott megszorító törvényeket és a négy bevett vallásnak jogait egyenlőkké teszik, a görög szertartásnak közül azokat, akik a római pápa felsőségét elismerték és egyesülteknek neveztetnek, a Catholica vallással egyforma szabadságban részesítik és a görög szertartásu nem egyesülteknek nem szabad vallásgyakorláat engednek* Lásd a törvényeket a törvénykönyvekben, amint fel vannak idézve :

1*/ Az Approbata Constitutioból*

Első rész 1-8ő 2*3*4.5«6«7,899® és 10« titulusok*

Második rész 1-ső titulus első articulusában iktatott esküje Rákóczi Zsigmondnak*

Második rész 1 titulus 2-ik articulusában iktatott esküje Báthory Gábornak«- Ez az eleibe irt uralkodási feltételek